"a fold albedoja persze valtozhat a felmelegedestol, megpedig ketfelekeppen, a felhok novelik , a jegtakaro olvadas  csokkentik az albedot.

persze kerdes ez milyen nagysagrend, valszeg nem olyan jelentos."

 

a jégtakaró olvadása jelentős - az északi sark jégtakarója pl kb 20%-al csökkent az utóbbi 25 évben.

Kérdés, hogy a hőmérséklet növekedésével több vagy kevesebb felhő lesz.  Úgy vélem, hogy kevesebb.  Megnövekszik ugyan a párolgás, de növekszik a levegő telítettségi szintje is.  Felhők pedig akkor képződnek, ha a víz páratartalma eléri a telítettségi szintet.

http://www.physicalgeography.net/fundamentals/8e.html

 

A hőmérséklet növekedésével exponenciálisan növekszik a telítettségi szint:

http://www.physicalgeography.net/fundamentals/8c.html

 

 

Felhő akkor képződhet, ha a relatív nedvesség-tartalom 100%.  A mellékelt ábrán látható, hogy míg a 10 ^oC-os levegőben levő párából képződhetne felhő, a 20 ^oC-os levegő kétszer annyi, a 30 ^oC-os levegő pedig 4x annyi vizet bír magába fogadni  => ez úgy tűnik mintha pozitív visszacsatolás lenne a javából: egyrészt kevesebb felhő képződik, ami csökkenti az albedot, másrészt növekszik a páratartalom - ami fokozza az üvegházhatást.  Ráadásnak pedig egy kis tapasztalati megfigyelés - az utóbbi időben mintha a kialakult felhők kevesebb időt töltenének a levegőben - mintha nagyon sietős lenne, hogy egy kiadós torrenciális eső formájában elöntsék Budapestet :))