Törölt nick Creative Commons License 2006.09.12 0 0 1078
Igen, én is hasonlóra gondoltam. Egyiptomban vannak olyan "archaikus" építmények (pl. Ozireion Abüdoszban, Szfinx szobor, Völgytemplom és Szfinx temploma a gízai fennsíknál), melyek több ezer évvel korábban épülhettek, mint a dinasztikus Egyiptom egyértelműen azonosított műemlékei.

A Szahara 7-10 ezer évvel ezelőtt sokkal csapadékosabb volt és kimondottan zöldellő vegetáció volt jellemző. Vannak tudósok, akik azt állítják, hogy az éghajlat szubtrópusi jellegű lehetett. A kellemes éghajlat, sok tó, folyó, erdőségek kedvezhettek egy „megelőző civilizáció” virágzásának, amely összekötő kapocs lehetett a legendás Atlantisz és az 5100 éve történelmileg azonosított, fáraók által központosított egyiptomi civilizációval.

A Szfinxnél kimondottan, de a Völgytemplom épületeinél is láthatóak a vertikálisan ható erózió nyomai, melyek több száz évig tartó esőzésekről is árulkodnak. Lehet, hogy ezek az építmények a cikkben tárgyalt csapadékos időszakból származnak. A piramisok építésére is jobb magyarázatot adna a rengeteg fa és víz jelenléte Egyiptomban.

Arról nem hallottam, hogy a sivatag homokja alatt még piramisok, templomok várnának felfedezésre. De ha igaz, akkor bizonyítékai lehetnek a fenti elméletre.

 

 

Előzmény: 23 negedi (1076)