Annyiból nem korrekt, hogy az nem egy konstans érték, hanem a Földfelszín lokális hőmérsékletének a függvénye. Pont az  jutott eszembe, hogy ez a hatás nem véletlenül a sarkokon erősebb. Ott egy lapos besugárzásra egy 90fokos kisugárzás jut, azért a sarkokon kialakuló termikus egyensúlyban a kisugárzás nagyobb szerephez jut, ebben pedig az üvegház gázoknak is.

Pl. az antarktiszi nyár (vagyis ott tél), amikor a sarkkörön túl eleve nem is jön fel a nap, egyáltalán nincs besugárzás, csak odaszállított hő van, ami kisugárzódik. Ezt a kisugárzást viszont fékezi az üvegház gáz.  - vagyis fékezné, ha az ottani -50 fokos felszín kisugárzása beleesne a CO2, H2O,CH4 által visszavert spektrumba, ami valószinűleg nincs így.

Érdekes gondolatmenet, hogy a felszín borító jég viszont "kicselezi" az üvegházhatást, mivel nem infravörös formában veri vissza az energiát, hanem látható fény tartományában, amit a CO2 pl. nem ver vissza. Így egyszerre képzelhető el nagy CO2 cc, és növekedő jégsapkák. Az empirikus tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a jégsapkák gyorsuló ütemben olvadnak, ezért a dolog inkább a jégkorszakokkal kapcsolatos magyarázatokban kaphat szerepet.

A felső légkör eleve hideg, és a tömege is kicsi. Ez a tétel nem jelentős.