Az alábbi csokorral gyűjtöttem össze érveket (pro-kontra):

 

Volt rá példa, hogy a csontokból megállapította Hawass úr, hogy a végtagokat orvosi beavatkozással amputálták. Spanyol kutatók szerződéseket is találtak, hogy a munkafolyamatokat csoportokba szerveződött emberekkel kötötték. Ezen szerződésekből megállapíthatóak volt pl. az orvosi ellátás, élelemellátás, munkaidőszervezés bizonyos mozzanatai. A sírokat, mint a piramisok építőinek sírjait azonosították Lehnerék. Találtak feliratokat, amik a munkásokat, mint Kheopsz barátaiként mutatja be. A kisegítő települések elhelyezkedése, a pékségek, a feljegyzések Kheopsz piramisára utalnak.

Versenyekről beszélnek a kutatók, s amelyik csoport a legeredményesebb volt az felírhatta a csoportnevet a piramis oldalára. Az egyik ilyen: a "Hufu barátai" (Schwappach).
Ilyen csoportneveket találtak a kőbányahelyeken is.
Továbbá megerősítést jelent az egyiptológusok számára a nemrégiben Szakkarában, a 26. dinasztiabeli, eddig azonosítatlan sírban talált névkartus, amelyen Kheopsz neve is szerepel. A leletből egyértelműen kiderült, hogy Hufut - halála után kétezer évvel - istenként tisztelték Egyiptomban - nyilatkozta Nozomu Kawai, a japán Waseda Egyetem kutatója.

 

Sok olyan vélemény is van, hogy az egyiptomiak nem tudtak volna egyetlen fáraó életideje alatt felépíteni ekkora épületeket. Az elméletek közül a rámpás, a gördülő köves és a víz-zsilipes elméletek sem adnak végleges magyarázatot erre.
Egy másik probléma, hogy az ún. piramisváros - a piramist építő munkások lakóhelye - is túlságosan kicsinek tűnik a Nagy Piramis mellett - mindössze 4000 főnek adhatott otthont. Havassék legalább 20 ezer ember munkájáról beszélnek, de ennyivel több ember csak nem állandó, „vendégmunkás” lehetett.

 

A piramisoknál talált feljegyzések, feliratok nem tudom mennyire biztos, hogy a Kheopsz korban születtek, a piramis építésekor. Én úgy tudom, nem 100 %-os bizonyítékok.

Ellenben 1850 körül a Nagy Piramis mellett találtak Ízisz templom romjai között  egy híres sztélét, amin az alábbi hieroglifák olvashatók:

 

"Keopsz itt találta Ízisznek, a piramis úrnőjének templomát Horán (a Szfinx korábbi neve) temploma mellett Ozirisz Rosetau ura templomának északnyugati oldalán. Piramisát ennek az istennőnek temploma mellé építette"

 

Úgy lehet értelmezni, hogy amikor Kheopsz építkezni kezdett a gízai fennsíkon, már ott állt Ízisz piramisa, temploma, ott állt a Szfinx és a temploma, és Ozirisz temploma is.

Ez alapján nem egyértelmű, hogy melyik piramist építette Kheopsz. Továbbá van egy olyan érv is, hogy a sörfőzőhelyek, pékségek, sírok csak arra utalnak, hogy a piramisok szent helynek számítottak, ahol állandó díszünnepségeket, ceremóniákat tartottak, és ezért kiegészítő épületeket emeltek…

 

Összegzésképpen a kérdés: van-e 100 %-os, megcáfolhatatlan írásos bizonyíték arra, hogy a piramisváros munkásai a legkülönösebb, legtökéletesebb Nagy Piramist építették? Nem lehetséges, hogy a monumentális és egészen más „stílusjegyű” alapokra építkeztek rá ezek a munkások a Kheprén piramisnál, ahol az alsó sorok 50-100 tonnás kövei fölött már sokkal kisebb és kevésbé tökéletes kivitelezésű  köveket halmoztak fel?

A Nagy Piramis kőfejtőjeleiben és a Vyse féle Khufu feliratokban az a különös, hogy egy elszigetelt, később feltárt helyen vannak, és valódiságuk megkérdőjelezhető. A piramis többi, nagy felületein vajon miért titkolták el az építők istenkirályuk nevét és dicsőséges tettét? Az V. dinasztiától ez már természetes volt. Az nem jó érv, hogy azért, mert titokban akarták tartani a sírhely biztonsága miatt. Hiszen a piramisban soha nem találtak múmiát.