5.nap.

 

Elhatároztuk hogy még egy éjszakát kifizetünk e remek szálláson. Elmegyünk Chaniába vásárolni, hajókázni, ugyanis amikor elöször voltunk bent csak nézelödtünk, majd utána Balosra fürdeni.

 

Megkerestük a fönök úrat, kifizettük, majd bementünk Chaniába. Már rutinosan oda találtam a belvárosba ahol 2 napja is parkoltam.

Megkerestük azt a hajót amit kinéztünk hogy majd elmegyünk és megnézzük a vizalatti világot. (15juro/fö és 1 óra) ez egy üvegaljú hajó, direkt erre a célra.  Pechünkre a nagy hullámzás miatt ma nem ment. :(

 

Kicsit szomorúan sétáltunk tovább, találtunk még két hasonló hajót ami igy volt hirdetve , de ezek már sima hajók voltak csak egy 2x1 méteres luk volt ami üvegezett volt.  Az egyikre befizettünk.  (10juro/fö 1 óra, igaz tartalmazott egy ingyen italt.)  Pont idöben érkeztünk mert beszálltunk és már indultunk is. 

 

 Ez elvitt egy lakatlan sziget mellé, megkerültük, majd kikötött és lehetett ugrálni a hajóról, uszkálni a hajó körül. Úgrottam két fejest meg uszkáltunk kicsit.

 

 

Ezután a hajó kapitánya a vizbe ugrott, valamit a hajó alá vitt a kezében az üveg részhez, és oda csalogatta a halakat. 

 

 

 Bevallom én a szemüveggel több és szebb halakat láttam mint ö amiket oda hozott a látványra kiéhezett turistáknak.

 

Fél órás lakatlan szigeti tartozkodásunk után, irány vissza Chania.

 

 

Kikötés után sétálgattunk a városban, vásásroltunk emlék polot, rakit.:)  elmentünk megint a piacra. Itt én ettem egy szendvicset 2 juroért, öcsém anyámmal meg kardhalat sütve, ami elég lehuzás szagú volt, ugyanis 8 jurot fizettek azért a nyamvadt sülthalért a piacon. Én étterembe 6-ért ettem körettel. Sebaj, enni muszáj. :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza sétálva az autóhoz, láttunk egy érdekes hajót.

Ez egy több evezös gálya, és mellette volt egy múzeum, amiben fényderült a kilétére. Megszállott ókor rajongók klubja épitette, és beakarták bizonyitani hogy igen is képesek voltak ezek a tengeri közlekedésre. Olympikonokkal a fedélzeten bejárták a Görög szigeteket, útitervel,  és fényképekkel bizonyitva.

 

 

Délután 2 óra, irány Balos.

Gyorsan elértem a kastelli utáni leágazást balos felé,lefordultunk jobbra, olajfa ligetek között kanyarogtunk egy kicsit, majd vége lett a aszfaltos útnak és következett a 9km-es murvás, köves hegymászás.  Itt volt elöször amikor sajnáltam a kis puntonkat, jobban éreztem volna magam egy Hummer, vagy hasonló jármüben.

 

 

Az út már ha annak lehet nevezni egy köomlásokkal, hatalmas kövek között hold felszinre emlékeztetö valami, de igy vissza tekintve csodálatos. A panoráma,  a kecskék között slalomozni, kerülgetni a 10km/h-val a hatalmas köveket, nem mindennapi élmény. Attol féltem csak hogy leütöm a kartert, és itt állunk majd olaj nélkül. (Azt tudni kell, a teljes biztositás nem érvényes erre az utra. Bármiféle kár az autóban a bérlöt terheli.)

 

 És hogy anyámat idézzem: megyünk az égbe. :)

Korlát sehol sincs, szakadék annál inkább. kb fél órai élményautókázás után, felértünk a parkolóba. Rengeteg autó volt, az autók között kecskék hüsöltek, némi bizalmat adott mikor láttam mennyi ember eljött ide, csak nem lesz annyira rossz. (a képen már az esti üres parkoló látszik)

 

Fent a parkolóban van egy "Kantina", frappéval, hütött dinnyével, italokkal, szendvicsekkel.

 

Ezután jött a másik fél óra utazás, demár kétlábon, volt akinek 4 is kellett.:)

 

 

a gyalog út..

 

 

Ezek a lépcsök visznek le balos öbléhez. kb 800 db..))

 

Majd egyszer csak ez a látvány fogad.

 

 

 

megállunk kb féluton ahol egy pihenö található, kifujjuk magunk és fotozunk.

 

gramvousa szigete.

 

 

Lebaktatunk azon a pár lépcsön és lent vagyunk a Strandon.

 

 

Ez is hasonló hely mint elafonisi, de ez nyugodtabb, lehet a megközelithetetlenségének vagy a délután 4 órai idöpontnak köszönhetöen. Pedig még 3 hajó is horgonyzott kint a nyilt viznél, mégis alig volt ember. A part homokos néhol apró sóder, a viz homokos egy két ponton gyorsan mélyül, de alapjában kicsi, térdig érö viz.  A vizhöfok érdekes, mert ide a tengerviz beömlik, ezért volt hogy hullámokban hirtelen hidegebb, majd újból meleg áramlatok jöttek. Hullámzás nagyon kicsi, pedig a tenger erösen hullámzott.

Este fél 7-ig fürödtünk, majd neki veselkedtünk az elöttünk álló pár lépcsönek. 3x meg kellett állni mire felértünk a parkolóba. Aki nem aktiv sportoló, készüljön fel, nem leány álom..:)  Jól esett utána a kantinában egy hideg eis tea, és egy frappé. 

 

 Az autóba bepakolásnál a kecskék a neylonzacskó csörgésére olyan pofátlanok lettek, hogy a fejüket dugták a csomagtartóba a zacskókhoz, látszik hogy a turisták etetik öket chips-el meg még kitudja mivel.

 

Lefelé vettük az irányt, szépen lassan leengedtem az autót a föutig, közben azért bennem volt a drukk hogy valami baja lesz a kocsinak. Szerencsére semmi nem volt.

Már besötétedett mire leértem az aszfaltig, és mostmár nyugodtan rottam a kilométereket hazáig.

 

 

 

folyt.köv.