vilsi Creative Commons License 2006.08.30 0 0 8815
  Tiltakozunk az élelem elégetése ellen autókban

Sorozatban nyitnak az új magyar bioüzemanyaggyárak? Majd sorozatban be is csuknak.

- Amikor emberek milliói éheznek, emberi és állati tápanyagokat, magas szervezettségű értékes szerves molekulákat (napraforgó-, repce- és egyéb olajakat) járművekben sétakocsikázás céljából elégetni erkölcstelen dolog.(Lásd búzaégetés Dániában). Fordítva: eljöhet az idő, amikor kőolajból kell élelmet csinálni (margarin).

- Ökológiai károk fenyegetnek: az őzek, a nyulak halálra zabálják magukat repcéből. A monokultúra kiszorítja a biodiverzitást. Lásd a bioetanol gazdasági és ökológiai fiaskóját Brazíliában: a cukornádtól elédesült vizekben elszaporodott a bilharziázis-féreg gazdacsigája, az emberek füle férges lett.

- Csak a kétes agrártámogatásoknak köszönve kerülhet biotermék az üzemanyagba. Szántón csak veszteséggel lehet energiát termelni. (Több energia-input, mint output). A biodízel tankoló tehát nyomott árú üzemanyagot vesz. Ez egy nagy cirkuszi szemfényvesztés: az EU kicserél 1,2 liter ásványi gázolajat (a repcetermelés energiafogyasztása) 1 liter drágább bioolajra. Így támogatja az EU a gazdákat és az autósokat ideig-óráig, helyenként a világban. Ez az eljárás nem fenntartható.

- A szubvencionált repce nem képes döntően pótolni a kőolajat, nem fogja számottevően levinni a gázolaj árát, viszont nagy károkat okozhat. Nagybani termelés kizárt: legyen az egész magyar termőföld az EU repcegyára?

(Lásd Szelíd Energia Füzetek 5: Energiamérlegek a mezőgazdaságban)

Kedves Népszabadság! Ismét értetlenül állunk energiacikkük előtt (A hőcsábász, 2006. júl. 22.), amelyben sokadszorra a föld és a nap energiájával ámítják az olvasót. Cégek reklámozzák magukat, kétes hozamú, drága és bonyolult készülékeket építenek be, hogy a bolton és a karbantartáson is sokat keressenek. Mi is energiával foglalkozunk, de más eredményre jutottunk:

1.        A padlófűtés drága, tékozló és egészségtelen technika, a gazdagok hóbortja. A padlón járunk, a kályhával fűtünk. (Lásd FŰTÉS, ENERGIAMENÜ, SZELÍD ENERGIA ÖSVÉNY c. füzeteinket).

2.         Napenergiával nem lehet fűteni, csupán egy kis vizet melegíteni (mi is építünk szolár tartálykollektorokat). Ha hideg van, nem süt a nap; ha süt a nap, nem kell fűteni. Valójában a ráfordítás aránytalan: lehet gyémánttal is tüzelni, ami szén, de minek?

3.        Az elektromos hőszivattyú is - hőkivonás a levegőből, földből - értelmetlen. Messzi erőművekben szenet és gázt elégetni, a hővel villanyt csinálni, majd a fogyasztók házaiban az áramból ismét hőt – az energiaháborúk idején – esztelen dolog, .70% energiaveszteséggel jár. A villanyfűtés betiltandó.

4.        Szántón nem lehet energiát termelni, mert a növény csak 2-3% napenergiát képes befogni.

1 liter biodízelt 1 liter gázolajjal lehet megtermelni. A nagybani repce-monokultúrák ökokatasztrófát okoznának és a termés se volna elég, ekkora fogyasztásnál. Ezek a projektek már 20 éve befuccsoltak, csak a magyarokra lehetett még rásózni. Ám a legkiábrándítóbb: az egész megújuló technika a nehéz- és egyéb alapiparra épül, önmagában nem életképes, önmagát nem tudja reprodukálni! Ebben a gazdaságban a fosszilis energiahordozókat nem lehet megújulókkal kiváltani; a bányászat, a kohászat, az építkezés, a közlekedés csak szénnel, gázolajjal, benzinnel megy – még az atomreaktor sem tudna segíteni! Ne álmodoz-zunk tehát semmiféle csodaenergiákról, ezekkel a fosszilis tartalékokkal kell élnünk, amik vannak – csupán ésszel kell őket használni. Mégis dolgozunk: a soproni gyermektáborban most állítottuk föl, a földhőcserélős hűtő után, a Napsugár energiaösvény 2. állomását: a 90 eFt-os tartálykollektort. Tessék kipróbálni! (Füzeteink ingyenesek)