Kedves macskusz!
Mi történt? Olvasgasd a "Megkérdeztük a filoszmodi" c. topikot is, ott szokták felnyomni a vitapartnereket, és tudod az a filoszok pletykaújságja. Rendkívül tanulságos olvasmány. Ennél valamival szárazabb, de lényegretörőbb a "Közlemények" rovat.

A "hun", örmény átiratban "chun", többesszáma "chunkh" valóban "ember, férfi". A kiejtést illetően tanácstalan vagyok, de elképzelhető, hogy köze lehet a "kun" népnévhez. ftonyo ebbéli közleménye a török nyelvekre nem meglepő, viszont okkal lehet tartani attól, hogy az időbeli elhatárolás elmaradása ftonyo részéről félreértésre adhat okot. Akár az ótörök, akár a török nyelvek a bronzkori hunhoz képest későbbi fejlemények, emiatt ezekből aligha származtatható a hun nyelv. Mondom ezt akkor, amikor én már láttam Észak-Irak területéről szkíta nyelvnek nevezett szógyűjteményt is, amely szinte azonosnak tűnik a Detre-féle hun anyaggal. Mivel azonban tudományunk a mai napig tagadja a hun nyelvemlékek létezését, nem látom értelmét olyasmiket közölni, aminek láttán ugyanezt mégegyszer elolvashatnám a szokásos kioktatásaikkal. Hidd el, én sajnálom legjobban az adónkból élő Akadémia részéről a magyar népet illető hallatlan impertinenciát (szemtelenséget), ahelyett, hogy az amúgy 40 éve ismert hun nyelvi kapcsolatok kutatása helyett csak gyalázkodás a válaszuk. Ezért - bár nagyon utálom Kóka minisztert, hogy le akarja rombolni a zakamédiát, - de végülis én is ugyanezt szeretném. Csak másért, ld. fentebb.

Addig is, amíg visszatérsz, egy kis olvasmány Pető Imétől hun nyelvi adatokkal, különösen figyelemreméltónak tartom a megjegyzéseit:

Forrás: http://hunnyelv.uw.hu/ (Cz. G.)= Czuczor Gergely nyelvészünk, a Czuczor-Fogarasi szótár egyik szerzője.

"Társadalom



acsata, acsatad munka //M Az ács szó lett belőle. Ekkor még főleg famunka volt.

acsatagh dolgozó //M Ácsató, Csató nevek…

acsatesi dolgozó //M Ácsongat: boglyát rendezget, Erdélyben (Cz. G.)

acsatild munkaeszköz //M Ecsetel: gerebenez, tájszó. Köze van a hun szóhoz. (Cz. G.)

acsatin dolgozni //M Ma: ácsolni. Jelentése leszűkült, csak famunkát jelent a mai magyarban. E!

athama, athamai törzsfőnök,~i //M Atha: atya szóból van, a kozák testvérek méltóságneve is.

*bajnek bajnok //M Ez a szó a Bajnekheni csillagnév része. Mivel szerepel az alapdokumentumban, méltóbb sorsra érdemes. A latinok bajnokunkat előléptették: Regulus, királyfivá. A „nek” végződés még nem illeszkedett a szóhoz. A bajla (szarvasmarha) szóhoz kapcsolható, a baj előtag révén. Ebből lett a gazdagság-fogalom javarésze. (Pl.: bojad, bojar, bojec, vojvodina, vajda, bej, stb., magyar és más nyelvekben.) A bajnok, bojár egyaránt bajoskodik.

bata fal //Mf Pata névadója? V. ö. Mez.. BAD (L. 69): fal.

bejke, bejkesi béke, békés //M Varbócon is így hangzik.

bevidi új hír, ism.információ //? Lassan az entrópia szó is meglesz a hunban.

bir katonai szövetség //M Feltéve, ha bírják egymás bizalmát....

{biren szövetségben lenni //M Bírni igénk jelentései közt ott sejlik a régi is.}

boja törődni, munkálkodni. //M Később ez lesz a baj szavunk, de ekkor még a baj fogalma: bü, bű. A gazdagság sok bajjal is jár, sokat kell „bajoskodni”.

bojad gazdagság //M Ez a szláv bojár szó eredete is.

büghücsi bölcs //M A mai l nem volt a szóban: a bőcs is ismerős.

bügücsegh filozófus //M Bölcs(el)ő. Vizsgálandó a szó kapcsolata a gyermekágy fogalommal.

chá’á szellem //? Feltételezem kapcsolatát a „halál” szóval.

chán kínai //Ch Azonos a keleti méltóságnévvel: szan (japán úr), kán (mongol), sah (perzsa), stb.

csáthi, csáthágh parancsnok,- //M -vezető. // Aki a csatát vezeti. Csató, a gh > ou > ó fejlődés után.

di(gy?)evi diadal //M V.ö.: dzsijágh; a diadalmas fa. (A „di” szógyök tárgyalására olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka!) A diadalnak díja van, a két szót nem szabad elválasztani egymástól, csak azért, hogy a káliz-izmaelitáknak is ajándékozzunk egy „jövevényszót”. Kik ők? Ismerték a hunok őket? A dijevisi vagy digyevisi hangalak közül a dij tövű a valószínűbb, de a dzs-s ejtés sem zárható ki. Ahogy a „dijóval” is megesett. E!

di(gy?)evild diadalmas (dolog) //M Ez is családtag.

di(gy)evisi diadalmas (személy) //M Ez is a dió szó testvére. (A di gyök életére olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka.)

dorga előkelő //Mr Aki dorgál. A főnévi használat visszaszorult, az igei nem. De Dorog nevünknek köze van hozzá, sőt a hun törzsneveknek is: dorgateghi, doroghiteji Dorog hun törzsi terület lehetett, Buda közelében.

elü jelszó, jel //M El is tűnhet, meg is jelenhet a j. Itt ez utóbbi… Ebből származott az él, éles szavunk is. Az él a megmunkálás jele.

elve élettér //M Eleve: Istent jelentett. Erdőelve: az erdő élettere, Havaselve: a havas élettere. A hun szó megvilágította az erdélyi földrajzi nevek értelmét. E!

gi(gy?)evi kegyes //M Majdnem azonos a di(gy?)evi (diadal) szóval, családtag.

gi(gy?)evisi kegyelmes //M A dzs itt sem zárható ki: valamely korban a szóban lehetett.

hada had //M Kicsi még a szó serege.

haj örmény //Arm Tág a tér, „rárószárnyú jó hamar lovakkal”… A lovas nép számára szinte nincsen távoli, elérhetetlen világ. De az Örmény Fennsík nincs messze. (Hol vannak a történelmi Örményország ősi hegyei, földjei! A néppel együtt pusztították el az országot is.) Arszákot, a dinasztiaalapító párthus királyt, az ötszáz évig erős Párthus Birodalmat is az örmények segítették életre. Hunok állama volt és szkítáké, magyar-ős népeké. Megállították, legyőzték a támadó rómaiakat. A negyvenezer fős impériumi haderőt szétverték. Főszerepben: a magyar harcmodorú könnyűlovasság!

Hajkh Örményország //Arm

hara hit, vallás //H A szó láthatóan Indiából is jöhetne.!

hare varázslat //H Hare Krisna! A fehér hunok más néven heftaliták: Heftál királyukról utólag nevezték el őket. A perzsa és indiai irodalom és történetírás bő forrásokat kínál. A kusita-hunok és heftalita hunok már Kr. sz. előtti századokban kiterjesztik hatalmukat Indiára, a hun uralom , -vallás hatásai ma is tanulmányozhatók. Nem kell a közös szavakon csodálkozni. Néhány szó nem maradt meg a magyar időkig.

hareo varázsló //H India felé mutat az eo kettőshangzó.

{hatesi hites, vallásos //M Az a i lett, de köztes hang lehetett az ajakker. nélküli a.}

holu ól //M A h? Könnyen elvész.

hom hon //M Homoltból pedig otthon lett. V. ö.: ang., ném.

hovesi juhász //M A szó minden mássalhangzója „gyenge megtartású”.

huse jóslat //M Túl sok a h szó elején, és a mássalhangzók is „örményesen” hangzanak, különösen a k és g. Szinte nincs más kérdőjel magas szintű tudományához fűzhető.

huseo jós //M H > j. Ritka, érdekes az eo kettőshagzó!

hutu út //M H-val? V. ö.:előbb. A szóeleji „h” lekopik vagy „j”-re vált. Vagy marad.

Isatha isten? ősapa //M Az istahain nem egészen ez: megfontolandó.

isathain, isztain ősi, isteni //M Főnévként áll a Tizeszavában? Hegü istahainitet…

ishán tartományúr, herceg //M Volt elég méltósága a hunoknak, a magyaroknak is maradt belőle, kár minden előkelő - nevet mástól eredeztetni.

iun görög //Iu, H A jó ión tán nem iún azaz hún volt?

Iunkh Görögország //Iu, H Haj-vel gyakran váltakozik.

jenekh ének //M A szó megegyezik a Jenő névvel.

jiri hír //M A szóeleji hun „j” gyakran felel meg magyar „h” – nak.

jóga iga //M, H Az eredeti jelentése: vállalt iga, életmód, test- és léleknevelés. Ilyen példákkal találkozva nehéz megtartani a tud. objektivitást. És sok az ilyen…

kaghak polisz, város //? Kaghak, kügü, kügili, kügir: ezek a településnevek egy családba tartoztak, majdnem azonos hangzással. Együtt is távoztak nyelvünkből.

khalka szövetség //Mr Kalákában könnyebb dolgozni: a szövetség – erő. A Kuma mellékfolyója Dentumogyerben. Borsodban gyerekszó: a fogyó hold neve. A szó alapja a hun khalin ige, ill. ezzel függ össze. A közösen, kalákában végzett munka a nemezkészítés volt: a kalim nemezsátor. Ez anyagból van a kalina, kalap, a kallasztott gyapjúból. Később kallómalom működött, amit majd egyesítettek az őrlőmalommal; emennek a nevében viszont a mál tő-gyök „működik”. (A malom szláv jövevényszó TESz: A kaláka szó román jövevényszó; A magyar nyelv története. TK. 1967.)

kapu kapu //M Hun kapun járunk bé s ki.

keltüdisi felebarát //M (V.ö.: idzsikeltüdi. )

ker birtok //M A földek köre.

kerisi birtokos //M Aki keresi, majd keríti. Sok a kker-kör származék.

Konsztantinoszurr //Mr, Mf Konstantinápoly, Konstantinoszneapolisz szó szerint, ami hunul egyszerűbben Konsztantinoszváros.

Kücsü Bir Kis Szövetség //M Az egészen más nyelvű népeket fogja össze. //

Kücsü Chunkh Kis Hunok //M A hunokkal rokon nyelvet beszélők. //

kügili, kügir falucska, tanya //? A kugli szavunk őrzi? És a német Kégel? És a kégli? A kugli lehetett harci játék, ahol a bábuk a házakat jelképezték. Ellenőrizni!

kügü falu //? A hun települések között a kaghak volt a legnagyobb.

küncse kincs //M …hol van a kincs, ami nincs?… (J. A.)

laka ház //M Kis lak áll a nagy Duna mentében… (Petőfi)

Madü Chun Bir //M Nagy Hun Szövetség // Három részből áll.

Madü Chunkh Nagy Hunok //M A madü chun phejlezu: a nagy hun anyanyelv birtokosai. // Nagyon valószínű, hogy a phejlezu, ami „fejnyelvet” azaz beszédet jelent, már valójában „főnyelv”. A második értelmezés rokonszenvesebb, a fej „fő-„ értelemben való használatát valószínűsíti.

Madü Hurálid Jüncsild //M, Mo, L Nagy Szövetségi Tanács // A második szóelem a mongol hurál (lánc), a harmadik a latin junxta (szorosan a közelében) szónak felel meg, tisztázandó az elsőség kérdése.

ougher, ügher szőke //? Van, aki népnévként ismeri.

parszi perzsa //Pa V. ö. a per, par, pir, pör gyökváltozatok származékait.

pigu fiú, férfi //M A szóeleji p > f – változás a finnugor egyszeregy. A g > j egyszerű lágyulás vagy réshangúsodás (spirant.).

pru, puru ösvény, csapás //M? Ahol a ló poroszkál. Valószínű, hogy a poroszkál ige őrizte meg a hun szót.

salgawüren, würeni fényjelző őr //Mr, Mf. Salgó. Fényjelző szolgálat működhetett itt. „A xiongnu lovasság csak úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának.” (Sima Qian: A hunok legkorábbi története; A Shi Ji 110. kötete: 73. oldal.) V. ö. még: sajgó: ’fénylő, ragyogó’. […Ennek alapszava a magy. sajog ~ salyog ’fénylik, ragyog’ (KISS 1980). Czeglédi Katalin: Földrajzi nevek és a magyar őstörténet]

sant védelem //M Íme, a sánc szavunk.

Sonyu, Sonyukh keleti hun //? fejedelemségek

subir összefogás //M kéz(fej) szövetség = vérszerződés

szamtagh szántó-földműves //M Veszprémvölgyi adománylevél, ugyanez.

szava szó, beszéd //M Gyűjteni kell a metanyelvi anyagot is!

szavajülemid, szavajületild //M szógyülemedés, szótár A magasabb kultúra szükséglete.

tar tar, kopasz //M Mit lehet ehhez hozzáfűzni?

tár tár, tároló //M Pegüverekh tárje: fegyverek tárja, fegyvertár.

távár kereskedelem //Mr, O Az orosz „áru”szó. Ki adta a szót?

táváresi kereskedő //M Távárus, nem taváris. nem tudni azonban, a táv elvonható-e, volt-e különvehető jelentése, vagy csak a későbbi elvonásban kapott.

tonde tudás, ismeret //M Fontos a szó megléte és tartalma.

tor tor, ünnepség //M „… s vídul ha toroz…” (J. A.)

torin torozni //M Testvére a turin ige: táncolni jelentése a tor tartalma.. (De kell még hozzá torta is.) Torta v. arégi tortáta a torral lehet kapcsolatban.

touvár kereskedelem //M A szó másik alakja.

touváresi kereskedő //M A szó másik alakja.

touman hun fejedelem //M? tartományúr //M?A tömény szó őrzi

urr város //Mr Az úr szó, uralást és uradalmat is kifejez. Őr: közeli rokon-szava. Gazdag szócsalád, a magyarban se szegényedett el.

urrkhes, urrkhüsz harcos //Mr Az ur-alás családtagjai. Utász, barlangász, „várász”. A szóvégi képző foglalkozást jelöl.

urruságh ország, haza //M Alakja szerint urusó lenne ma, de megdermedt a szó. Elvont tartalma révén életre segítette a -szág, -ság képzőt.

urrusi uralkodó //Mr A városi, városé. (A város meg az övé.) „Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.” (Bornemisza P.) - A XVI. sz.-ban leírt szó az uralkodót jelenti.

utu út //M Például hodu utu (TihAl.)

vara vár //M Ismét egy szép tővéghangzó.

vásár vásár //M De nincs mindenhol. Itt sincs. Vajon milyen vásárok voltak? Az ár szórész elvonható-e? (Van mág kérdés…)

vijesi íjász //M Az íjas is használatos szavunk volt. A v eltűnt.

wuri , würigh őr //M A vüregh = öreg szóval valószínű a jelentésbeli kapcs. Ez is vür-ő lenne. Több jele van a hajlító (flektáló) nyelvi jellemzőknek (wuste, wüsti), de nem számottevően, nem szaporodik rendszerré: a magyar is ragozó nyelv marad.

würükh, würesi őrség //M Az urr származékai, a társadalom tagolódik, a növekvő igény újabb szavakat szület.

zeligh szolga //M Ez melléknévi igenévi alak, amely zeló, zoló, zulú egyaránt lehetett később. A zeló majdnem szeló, a szláv falu. Talán szolgák falva? Vizsgálandó. A szláv szolga szó későbbi fejlemény (szluga, szluzsity).

zelin szolgálni //M Ha ige, bokrosodik a szó. Vizsgálandók a szelindek, szelid, stb. szavak. Ha a szelindek szelid eb, jól szolgál.



Visszatekintő összegzés



Megállapítható, hogy negyvenöt hun szóból tizenegy minősíthető idegennek, ezek a bevidi, chá’á, chán, haj, kaghak, kügili, kügir, kügü, ougher, parszi és Sonyu szavak. Főleg kultúrszavak ezek, nép- és településnevek, melyek kicserélődtek, nagy változásokat hozó történelmi helyzetekben."