Egy iciripiciri pillanatra álljunk csak meg, mert lehet, hogy kontkatlencsét kellene cserélnem. Jól értem? Te azt mondod, hogy ha a szomszéd országokban történik, ami történik (ezt még kifejtem), akkor arra az lenne a helyes válasz, hogy ezt itthon letükrözzük?
Anyám, borogass! Nesze neked emberi(es)ség. Gratulálok.
Nem tudom, feltűnt-e, hogy én voltam azon emberke itten, aki kifejtette, hogy esetleg a saját térfelünkön kellene először keresni az okokat. Jó, tudom, a verekesé azzal kezdődik mindig, hogy a Pistike visszaüt.

Kifejtés:
Mi is történt Szlovákiában? Ment a leány, mobiltelefonált. Két alak meglátta, megverte, elvette a telefonját, pénzét, ékszereit. Ez szerintem kutyaközönséges rablótámadás. Összefirkálták a pólóját. Hát ne haragudj, de azok a focimeccses transzparensek után földhöz verdeshetjük a seggünket örömünkben, és a leány is örülhet, hogy megúsztuk/megúszta ennyivel.
Saját élmény: voltam tavaly nyáron Szerbiában. Egyesek Tunéziába mennek nyaralni, én inkább a nyugat-szerbiai hegyekbe vágytam, meg Nisbe. Nos, Nis nem jött össze, mert nem a meghívóm hibájából, de mégiscsak elmaradt az a program, ahová mentem. Viszont a hegyek közötti pár nap nagyon jó volt, igazi falusi turizmus, a turizmus-rész kihagyásával. Szomszédhoz mentünk krumpliért, hagymáért, a másk szomszéd jött málnáért, beszélgettünk, fotóztam, mászkáltunk, kajáltunk, csudajó volt. Senki előtt nem volt titkolva, hogy magyar vagyok, és senki egy rossz szót nem mondott, sőt, örültek. Mielőtt kimentem, többen mondták, hogy hülye vagyok, meg fognak verni, ha éppen ölni nem. Nos, hidd el nekem, sem Belgrádban, sem vidéken ennek a legkisebb jelét sem tapasztaltam. Több eszük van annál.

Felteszem a kérdésem: a MAGYAROKNAK mikor lesz ennyi eszük?