Kedves Mumu!

 

Az els összetűzések még 1905-ben voltak. Aztán volt egy nagyobb lázadás a brit mandátumuralom illetve a zsidó betelpülés ellen a 36 és 39 között.

Kisebb nagyobb harcok a Közel-keleten, már jóü száz éve folyamatosan vannak. Viszont vannak olyan csomópontok, amiket háborúnak bevezhetünk.

Ilyen volt a 48-as háború. Érdekes eből a szempontból a nyugati és arab megközelítés. Az arabok a háború kitörését a Nacshon hadművelet idejére teszik. (nyilván azért, hogy Izrael legyen a támadó fél), a nyugati történetírás pedig május 15-ére.

 

A dolog arab részről viszonylag egyszerű. Mivel ők Izrael megalakulását nem fogadták el, ezért számukra az állam kikiáltása jogilag irreleváns momentum. (egy félreértést érdemes tisztázni - az arab államok, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis, nem üzentek hadat Izraelnek, tekintve, hogy nem ismerték el államként.)

A Nacshon hadművelet (ha nem avval a céllal tesszük, hogy na ugye a zsidók kezdték), meghatározó dátumként kezelése, két dolog miatt tűnik célszerűnek. (szerintem)

1. Ez volt az első stratégiai célt kitűző hadművelet a konfliktus során, tehát a hadviselés minőségileg más fázisba lépett.

2. Az összetűzés korábbi szakaszaiban csak a helyi palesztin miliciák és a Hagana (Irgun, Lehi, Etzel) közti összecsapásokról volt szó. A Nacshon hadművelet viszont közvetlenül kiváltotta a környező arab államok beavatkozását, akik áprilistól már részt vettek a harcokban.

 

A nyugati történetírás pedig a nemzetközi jogot veszi alapul, miszerint háború csak két (vagy több) szuverén ország közöt folyhat, így tehát, mivel ők elismerték Izrael állam létrejöttét, a háború kezdetét annak megalakulásához kötik.