Mond, Gacsat, fel sem merül benned a gyanú, hogy világszerte bizonyos megalitikusnak nevezhető építményeket viszonylag nemrégi népek, kultúrák használtak, de az alapok, amikre építkeztek, az sokkal régebbi lehet? A baalbeki alapok Libanonban sem biztos, hogy római vagy görög hozományok, hiszen - mint már korábban többször fejtegettem - a Jupiter templomot csak rá építették, és a hellén-római kultúrák építészetére nem kimondottan a gigantikus kőmonstrumokkal való cipekedés volt jellemző. A gízai piramisok és a Szfinx sem biztos, hogy a 3. vagy 4. dinasztiabeli fáraók sírhelye. Lehet, hogy csak kisajátították erre a célra, de az eredeti csillagászati, technológiai cél egészen más lehetett, ami már a fáraók idején csak halovány legendaként élt, és csak a piramisszövegek emlékezhettek rájuk a maguk allegórikus módján. Bizonyíték van rá, hogy Európa bizonyos nagy katedrálisai is őskori, mágikus helyekre épültek. Teotihuacanról még az aztékok sem tudták megmondani, hogy kik, mikor és miért építkeztek ott, de lehet, hogy felhasználták céljaikra az ősi városromok helyeit. Stonehenge-ről és más megalitikus templomokról sem mondhatjuk, hogy 3000 éves csak azért, mert találtak mellettük ilyen korúra datált ősembercsontvázakat. Tehát nagyonis valószínű, hogy az egymást követő civilizációk mindig egy korábbinak a romjain épültek fel. Sokszor átvéve a régebbi kulturális hagyatékát. De vannak olyan maradandó, időtálló ősi konstrukciók, amikre már emberemlékezet óta sincs írásos feljegyzés, csak homályos legenda. Ezeket is tudomásul kell vennünk.