Ennek a kiérdemlés-mizériának vajmi kevés köze van az önfegyelemhez, de annál több a rosszul értelmezett büszkeséghez és a még rosszabbul értelmezett erkölcshöz. Persze, kérdezhetnéd, hogy miért is kellene minden vágyat ott és akkor kielégíteni, ahol és amikor felmerül - és sok esetben egyet is értenék veled -, de a visszakérdezés is jogos: miért ne? És az elfojtásnak mi értelme? Hozzátéve, hogy mindkét félnek jólesik, tehát nincs szó olyasmiről, hogy az in medias res vágykielégítés valakinek a kárára válna (ld. félredugás, prostitúció és egyebek).