Olyan nincs - hál'istennek - akit tönkretett volna, de olyan van, akin egyértelműen észlelhető a pozitív irányú változás, mióta felfüggesztette a cölibátust. Főleg utólag összehasonlítva nyilvánvaló, hogy mennyit változott a delikvens - általában nyíltabb, felszabadultabb lesz, könnyebben dolgozza fel a stresszt, stb. Sokan azzal magyarázzák a harmonikusabb emberré-lélekké válást, hogy az illető nyilván boldog, amiért párkapcsolatban él, de szerintem a párkapcsolat a folyamatnak csak egy része, méghozzá a kisebbik. Ugyanis a folyamat nem torpan meg akkor sem, ha véget ér az a bizonyos párkapcsolat, sőt.

Ha valaki 30 évig szex nélkül él, akkor ennek vagy oka, vagy pedig következménye valamilyen lelki defektus. A defektus szó nem pejoratív értelemben értendő, nem lesajnálásról van szó, ha valaki esetleg félreértené.