A Visocica-domb közel 220 méter magas, alapja nagyjából 400x400 méter. Az Egyesült Államokban élő Osmanagic, aki számos régészeti ásatást látogatott végig világszerte, hasonlónak tartja a szerkezetet a mexikói piramisokhoz, melyek i.sz. 200 környékére datálhatók és szintén kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva.

A Visoko Történelmi Örökségek Múzeuma által vezetett ásatások 200 napot vesznek igénybe, az első eredményekre három hét múlva számítanak a szakértők. A múzeum igazgatója, Senad Hodovic biztos a sikerben és már azon gondolkozik, hogyan elemezzék a felfedezett szerkezetet készítői és építésének időpontját tekintve. Hodovic éveket töltött a régészeti kutatásokhoz szükséges engedélyek beszerzésével, bár az ő eredeti célja egy a történelmi feljegyzésekben szereplő középkori bosnyák város maradványainak felkutatása volt.

A piramis-mánia mindenesetre új lendületet adott a gazdaságilag halódó Visoko városkának, melyre sok más település mellett szintén rányomta bélyegét az 1992 és 1995 között zajlott boszniai háború..
_____________________________________________________________

magasság: 220 m
oldalél : 400 m


Ha az egyiptomi piramisoknál alkalmazott számításokat vesszük alapul:

400 * 4 = 1600
1600 / 3.1416 = 509.29 ( átmérő )
509.29 / 2 = 254.64 m ( sugár)


254.64 - 220 = 34.64 m


Azt kell hogy mondjam, a "PIRAMIS" magassága a SZÁMÍTOTTÓL 34.64 méterrel kevesebb.

Két lehetőség van:

1.) Tényleg ekkora a KÉPZŐDMÉNY
2.) Mások a valódi méretek: a FÖLDtöltést nem szabad beleszámolni !

ÜLEDÉKként valamennyi földréteg szóba jöhet, de ha --- MONDJUK 8 méter vastag földréteg van a képződmény oldalán a csúcsig, és ezt le kell vonnunk, a "lábazatnál" a földtöltést szintúgy, ekként a piramis-alapél akár ugyanúgy ( 16 méterrel mélyebben) 400 méter vagy még több is lehet.....vagyis csak a magasságot javítottuk: levontuk a borítóréteget, és a hegylábnál az "elhordott" üledékréteggel pedig növeltük a magasságot: 220-8=212 ,
212+ 16 = 228 méteres magasság jön ki....


Összefoglalva:

1.) Célszerű lenne a hegy tövénél a"PIRAMIS" lábazatát megtalálni
2.) Pontosabb méréseket végezni a borító földréteg nélkül

Gondolom mindez szóba jött, csak idő és pénz kérdése ennek elvégzése.
Nyilvánvaló, hogy annak valószínűsége, miszerint egy HEGYképződményben a piramisokra leírható szabályok 2 %-os HIBAhatáron belül létrejöjjenek, gyakorlatilag NULLA. ( Esetleg valami nagyon szabályos vulkanikus tevékenység eredményeként lehetne elképzelni...)