#3 - padödö

http://www.virtus.hu/index.php?id=room&aid=6386

 

A Biblia szerint Mózes volt az, aki azzal, hogy a zsidókat kivezette Egyiptomból, az általunk is ismert irányba forditotta a világtörténelmet.
A z egyiptomi leletek arra utalnak, hogy Mózes a mai al-Quantarahhoz közeli
Pi-Ramszesz felöl a Sinai félszigeten keresztül dél felé vezette népét. Ez nagyon mocsaras terület, gyalog még nehezen járható, de lovak és harci szekerek bizonyosan elsüllyedtek volna. Achneton követöi még mindig Öt tartották a jog szerinti trónörökösnek, s továbbra is úgy szólitották, hogy Moze, Mezes és Mozis, ami az egyiptomi nyelven ”örökös”-t, „valakitöl született”-et jelent. Így minden bizonnyal Mózes nem név, hanem rang. Sigmund Freud írja a „Mózes és a monoteizmus”-ban (1939) hogy valójában elökelö egyiptomi kellett hogy legyen, mivel az általa a népnek átadott törvények egyiptomi eredetüek. Freud is felteszi a kérdést: - Ugyan miért akart volna egy zsidó egyiptomi szokásokat megtartani, ha már megszabadult a rabságból?

Itt érdemes beidézni, hogy miröl is van szó. A tizparancsolatot nagyjából mindenki ismeri, van aki be is tart néhányat. Hasonlitsuk össze: (Kissé drámai élmény lesz)

Biblia / Egyiptomi Halottak Könyve

Ne tisztelj más isteneket énelöttem / Nem bolygatom meg az isteni törvényt
Ne készits bálványokat / Nem állitok meg egy istent sem, ha megjelenik
Ne vedd hiába szádra Isten nevét / Nem sértem meg a kormányzó istent
Szenteld meg a szombatot / (ilyen az egyiptomiaknak nem volt)
Tiszteld apádat és anyádat / Nem ártok a rokonaimnak
Ne ölj / Nem ölök
Ne légy házasságtörö / Nem vagyok házasságtörö
Ne lopj / Nem rabolok
Ne hazudj /Nem szólok hazugságot igazság helyett
Ne kivánd más tulajdonát / Nem kárositok meg másokat

Namármost a Halottak Könyve által leírtakhoz annyit, hogy az egyiptomiak sohasem tagadták, hogy az annál is sokkal régebbi sumir és mezopotamiai kulturákból nyerték tudásukat és hiedelmeiket. Mózes igen jártas volt az ösi tudásban. „Mózes szert tett az egyiptomiak minden tudományára s szavaiban és tetteiben egyaránt hatalmas volt.” (Apostolok cselekedetei 7/22) A bibliai történet szerint Mózes azután lett a héberek Pátriárkája, hogy a Sinai-hegyen üzeneteket és parancsolatokat kapott Istentöl.

„Az egész sinai hegyet beboritotta a füst, mivel az Úr tüzben szállt le rá. A füst úgy szállt fel mint olvasztó kemence füstje, az egész hegy megrendült.” (Mózes 2. könyve 19/18)

Amikor Mózes visszatért a hegyröl, kötáblák voltak nála. Itt felmerül a kérdés, hogy milyen nyelven voltak az írások.
Mindez az írott héber nyelv megszületése elött történt kb ezer évvel. Knight és Lomas könyvében azt írja: „ezeken a táblákon csak egyiptomi hieroglifák állhattak, mivel Mózes semmilyen más írást nem tudott volna elolvasni.” A közemberek elámultak azon, hogy a közönséges köre rótt jelekböl értelmes üzenet áll össze, s úgy gondolták, hogy az olvasni-írni tudók nagy varázslat birtokában vannak. Az egyiptomiak a heroglifákat „Isten szavának” nevezték. Ezt a kifejezést a Biblia is gyakran használja.