Most ráérek,ugyhogy még folytatom: A bizánci hetaireához(testőrgárda)hasonló külföldiekből álló katonai kíséret már Géza korától is biztosan létezett ( normannokról nem esik említés) a krónikák szerint ugyanis utóda István 997-ben már németek segítségével győzte le Koppányt. Az államalapítástól,folyamatosan jöttek fegyvereseikkel az advenák(jövevények),s a külfödről érkező királynék kíséretében számos vitéz érkezett . Sokan közülük beházasodtak magyar nemesi családokba,s számos nagyúri nemzettséget alapítottak(pl. Gutkeled,Hontpázmány,Rátót ) Akárcsak Bizáncban,itt is ezek a jövevények jártak élen a nyugat-európai nehézfegyverzet és lovagi harcmodor elterjesztésében.Jelentőségében azonban a királyi dandár nehézlovasságának létszáma csekély volt,valszeg alig haladta meg az ezer főt. A királyság haderejének harmadik részét a határok menti letelepedett segédnépek alkották. Az ország határait a X.sz.óta természetes és mesterséges védművek rendszere , a gyepűk vonala védte , melybe épp úgy beletartozott a Kárpátok hegykarélya,a Rába folyó mocsaras ártere , mint a kiterjedt földsáncok és a kis várak a Dunántúlon.E védővonal előterét,a gyepűelvét(gyepűn túli terület) s az országba vezető utak átjáróit , a kapukat a határvidékre telepített fegyveres őrök felügyelték(latin források szerint sagittariusnak és speculatornak nevezett lövők és kémlelők. Ezek a szavak ismerősek lehetnek még a római időkből!) ,akik a határvármegyék ispánjainak voltak alárendelve. Úgy tűnik,hogy a X-XI.században keletről érkező steppei népek jelentős része-akárcsak Bizáncban- ebbe a határőrszervezetbe tagolódott be. A legnagyobb tömegben érkezők a Besenyők voltak. Folyt köv.