Néhány dolgot összegzésképpen ismételek:

 

1. Az inka megalitikus építmények (pl. Sacsayhuaman, Ollantaytambo, Machu Picchu), valamint a bolíviaiak (Tiahuanaco) kora ismeretlen. A tudománynak nincsen semmilyen bizonyítéka arra, hogy az ott található köveket a pár száz évvel ezelőtti indiánok bányászták, szállították, munkálták stb. volna meg.

 

2. Ellenben archeoasztronómiai mérések szinte bizonyossá teszik, hogy a fenti építményeket létrehozó civilizáció emberei magas fokú csillagászati  (és mérnöki)

ismeretekkel rendelkeztek. Ismerték pl a tavaszpont precessziójának jelenségét , és ennek összefüggését a különféle csillagállásokkal. Ennélfogva szinte biztos, hogy ismereteik voltak a Föld gömb alakjáról.

A fenti mérések eredményeinek figyelmenkívül hagyása hiba a tudomány részéről. Az építményekben rejlő csillagászati tudásanyag ugyanis tény, és szorosan összefügg az építményeket létrehozó emberek hitvilágával (pl. csillagvallás).

 

3. A megalitikus építmények építőjeként aposztrofált indiánok már a konkvisztádorok érkezésekor sem tudták, hogy kik, mikor és hogyan emelték a gigantikus konstrukciókat. Az ősi dél-amerikai indiánok nem ismerték az emelőcsigát, ökreik sem voltak, szekereket sem tudtak csinálni, és fémszerszámaik is csak maximum egyszerű bronzeszközök lehettek. A hatalmas kövek szinte eresztékmentes összeillesztése pedig megkívánta a többszöri egymásra emelést. Több helyen a kövek között fémkapcsokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy rendelkezhettek az építők egyfajta hordozható olvasztóberendezéssel, mellyel biztosították a kövek összeillesztésénél a fém olvadt állapotban tartását.

A köveket sok esetben több km-ről szállították a rendeltetési helyükre, egyenetlen, sziklás terepen.

 

4. Ezek az indián népek – az európai hódítók megjelenése óta – mind a mai napig nem építenek hasonló építményeket. Legalábbis abban a formában és nagyságban nem. Az építési technológiáról csak találgatásaik vannak.

 

5. A mexikói piramisokkal kapcsolatban tény, hogy a Teotihuacant (az Istenek városát) létrehozó kultúra ismeretlen a tudomány előtt. Azt sem tudja senki, hogy mi az eredete a „matematika város”-ban rejlő tudásanyagnak. Hugh Harleston kutatásai ellenben rávilágítottak a város tervrajzában, arányaiban rejlő mértékegységre, amelyet a sok ezer évvel ezelőtti antik világban szinte mindenütt alkalmaztak.