ugyanakkor érdekes hogy míg a lengyeleknél a huszár vált és maradt a nehézlovas-lovag továbbvivőjévé
a rosszabb pénzviszonyok miatt (és több más körülmény folytán) a magyar huszár könnyűlovas maradt
viszont a kopját a 15 éves háború ideére lőfegyverre cserélték
továbbá elkülönítedő "csapatnem" is kialakult: a hajdúk, akik egy része lovas volt, de a gyalogosok puskájával is fel voltak szerelve, sőt, dragonyosnak is nevezhetnénk, mert lovon és gyalog is jól harcoltak
a huszárokat a vitézi rend alkotta, és 1550- kb egészen 1700-as évekig mint várőrség szerepelt, csakhogy a nagyobb csatákban való szerepléstől elszoktak
sajátos harci taktikája a Rákóczi szabadságharcban okozott sok problémát, mert a fegyelem teljesen idegen volt tőlük
az "új" huszárokat a császáriak szolgálatában állították ki 1688 után, immár állandó reguláris csapatnak
a dolgot kissé nehezítette a Rákoczi háború, ahol mindkét félen felállítottak huszárokat (ami a pro libertate játékban is látható)
a császáriak szolgálatában álló magyarországi ezredeket persze gyorsan elvezényelték a spanyol örökösögési háború harcmezőire, és ott alapozódott meg hírnevük: keménység, vizézség, többnyire: hűség és nagy manőverezőképesség, de a nyílt mezőn is nagyon megállták helyüket
korábban egyébként még nem szerepeltek az európai mezőkön!! és teljesen különböztek mindenkitől
fegyvereik: 2 láb hosszú csövű karabély, egy pár pisztoly ( széles pengéjű szabja helyett viszont az első pár ezred pallost kapott)
leffentyűs föveget hordtak, a dolmány ekkor még egyszerű szabású, rövid zsinórós
jellegzetes zsinórós, szűk, "magyar nadrág" és rövid csizma
na meg persze a huszártarsoly
--------------
ezen ezredek helyébe horvátokból és szerbekből állítottak fel huszárokat, ám e népek már elszoktak a lovas harcmodortól, és utóbb lassan lecserélődtek magyarországiakkal (persze már a háború után :):))
a kurucoknál kiállított huszárok sem voltak igazán harcértékesek
-------------------------------
szóval az első bemutatkozás után szerte európa elkezdte felállítani huszárcsapatait
