Az ortodox tudomány állítása szerint az Újvilágban nincs 2000 évesnél régebbi építmény. Machu Picchu kora sem lehet 500 évesnél idősebb. Az amerikai kultúrák megalit kövekből álló építményeit, illetve piramisait kizárólag kezdetleges eszközökkel rendelkező indián kultúrák építették. Olyan indián kultúrák – bár fejlett matematikai és csillagászati tudást megtestesítő fejlett naptárral rendelkeztek -, akik nem ismerték az egyszerű kerék működési elvét sem.

A fenti állítás - sajnos – egészen bizonyosan nem igaz. Az ehhez a nézethez való ragaszkodás nem vezet jó útra.

Sok tudós van azon a véleményen, hogy Machu Picchu legfontosabb külső jellegzetességeinek jelentős csillagászati vonatkozásai vannak. Bizonyos csillagállások részletes matematikai számításaival (a tavaszpont precessziója jelenség során a csillagállások fokozatosan megváltoznak) tudósok arra az eredményre jutottak, hogy Machu Picchut az i.e. 4000, illetve i.e. 2000 közé eső időszakban építhették. Tehát nem 500, hanem 4-6 ezer éves Machu Picchu.

Sok megalitikus építmény korát csak archeoasztronómiai módszerekkel lehet megállapítani. Olyan régi korban épülhettek ezek az időtálló emlékművek, hogy a hagyományos módszer nem alkalmas az objektív kormeghatározásra. A tudománynak komolyabban kellene figyelembevennie azt a tényt, hogy az ezeket az ősi konstrukciókat létrehozó emberek nagyon komoly csillagászati és műszaki ismeretekkel rendelkeztek.

 

Indián népességek lakhatták 500 évvel ezelőtt a várost, de az ősi alapok sokkal-sokkal régebbiek. A több ezer méter magasságban épült városban a házak hosszú teraszokba voltak rendezve. Ezek a házak nagyon aprók (kis szobával). Ezzel szöges ellentétben, bizonyos szertartási helyeket összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon építettek, mégpedig olyan óriási kőtömbökből, melyekhez hasonlót a Sacsayhuaman erődnél, Ollantaytambonál és a bolíviai Tiahuanaconál láthatunk. Ez a feltűnő kontraszt arra utal, hogy a város monumentális alapjait egy sok ezer évvel ezelőtti, magas kultúrájú nép emelte, majd az ősi tudás feledésbe merülését követően indián népek pár száz évvel ezelőtt kisajátították maguknak a várost és saját ízlésük szerint ráépültek.

Az egyik simára polírozott sokszögű monolit kb. 200 tonnát nyom. Vajon melyik civilizáció építészeinek sikerült ilyen magasságba feljuttatniuk ezeket a monstrumokat? Az 500 évvel ezelőtti indiánoknak biztosan nem.

Ilyen kövek tucatjával vannak, és hajszálpontosan illeszkednek egymáshoz. Az egyik kőtömbön összesen 33 szög látható, s ezek mindegyike hibátlanul illeszkedik a szomszédos kőhőz. Jókora poliéderek, tökéletesre faragott, hibátlan élekkel.

 

A Machu Picchuról kialakított képhez a fenti anomáliákat is figyelembe kell venni.