Ha mindenáron szabályokat akarsz olvasgatni, akkor tessék, olvass.

 

Szükséges megismerni a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (V.T.V.) és annak a vadászat rendjére vonatkozó részét, valamint a 79/2004. (V.4.) többször módosított FM.- FVM. rendelet (VHR) kiemelt pontjait. Ezek a következők: a VTV. 69 §. (1-es bekezdése) kimondja: „Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet”.

(2-es bek.) „A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért” hozzáteszem megtartatásáért.

(3-as bek.) „A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat”.

A VTV. 72. §-a 1-es bekezdése kimondja: „Vadászlőfegyverrel, vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizárólag felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.”

79/2004. (V.4.) végrehajtási rendelet 43. §-a (2. bek.) kimondja: „A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.”

(3-as bekezdés) kimondja: „A vadász jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a jogosult által meghatározott részletes vadászati rendet megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérőnek a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni.” A vadászat rendjét a vadásztársaság tagságával és hivatásos személyzettel évente legalább egy alkalommal ismertetni kell, ugyanakkor a vadászati főszezon beindítása előtt minden részletre kiterjedően és minden közös vadászat előtt balesetvédelmi oktatást kell tartani, melyet a vadászat megkezdése előtt jegyzőkönyvezni kell.

 

2004. szeptemberétől megjelent, 253/2004. (VIII.31.) Kormányrendelet, a 2004. évi XXIV. Tv, valamint a Belügyminiszter 49/2004. (VIII.31.) BM. rendelete, gyűjtőnéven „Fegyvertörvény” és annak végrehajtási rendelete, melynek hatályba lépésével a korábbi vonatkozó rendeletek érvényüket vesztették (megtalálható, Magyar Közlöny 2004/124 számában).

A Kormányrendelet néhány igen fontos paragrafusát szeretnénk kiemelni tájékoztatásul, amelyet feltétlen fontosnak tartunk megismertetni.

Az egyik ilyen fontos kérdés a rendelet 32. § 1. pontja, ami szerint „a fegyver, lőszer tartására kiadott engedélyt tartalmazó okmány – e rendelettől eltérő rendelkezés hiányában – 5 évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további 5 évre meghosszabbítható, az engedély további kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak, és ha a „kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának határnapja előtt kezdeményezi.”

Továbbá: „Kárt okozó vad elejtése” 36.§ 1. pontja „Lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges”.

-         „Lőfegyver, lőszer átadása, átengedése”.

-         37.§ 3. pontja „vadász lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer vadászatra vadászlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető.

Végezetül valamennyiünket legérzékenyebben érintő kérdés „a lőfegyver, lőszer, lőszer elem tárolása”. 42.§ 1. és 5. pontja. „Rendelet eltérő rendelkezések hiányában a fegyver az engedélyes által lakott lakásban – szervezet esetén őrzött vagy riasztó berendezéssel védett épületben – ürített állapotban, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.”

„ A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.”.

Tekintettel arra, hogy a rendelet (ek) betartását a rendőrhatóság a hatályba lépéstől számítottan ellenőrizheti, valamint az hogy szabálytalanság esetén nincs mérlegelési lehetősége, nagyon fontosnak tartjuk valamennyi érintett sport és hivatásos vadász tájékoztatását.

 

 

Vadászat rendje – balesetvédelem részletes szabályai:  

1.      Célja a vadászat és a fegyverhasználat részletes szabályainak ismertetése és meghatározása, a vadászati kultúra terjesztése, vadászati és fegyverhasználati fegyelem megszilárdítása, a vadászok életének és testi épségének fokozott védelme, a vadászati balesetek megelőzése.

2.      Vadászni - a fegyver átadás és átengedés szabályai különös esetének figyelembevételével – csak személyre szóló lőfegyvertartási engedély és érvényben lévő vadászjegy, illetőleg külföldi vadászati engedély birtokában szabad.

3.      Hasznos vadra csak az FVM hirdetményében meghatározott időszakban, vadászati idényben szabad vadászni. Az FVM megyei hivatala Vadászati Osztálya külön engedélyével az egyébként tilalmazott vadfaj vadászatára is adhat engedélyt, ha az állomány szabályozás, a vadkárelhárítás ezt indokolttá teszi (például: vaddisznó éjszakai lámpás vadászata – szarvas szezonidőn kívüli vadászata).

4.      Az elejtő az általa meglőtt vadat a vadászjegy mellé rendszeresített lőjegyzékben köteles bejegyezni, a vadat azonosító jellel ellátni és az előzetes húsvizsgálatot követően vadátvevő helyre az állagmegóvás messzemenő figyelembevételével beszállítani.

5.      Vadászaton a lőfegyvertartási engedélyen kívül az érvényben lévő vadászjegynek, fegyvertartási engedélynek, a lőfegyver bevizsgálását igazoló okmánynak, személyi igazolványnak, valamint a vadászathoz szükséges előírt eszközöknek kéznél kell lennie, ezeket az ellenőrzésre jogosultaknak, illetve a vadászatvezető kérésére fel kell mutatni.

6.      Lakott területen, nyilvános helyen közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor lőfegyver csak tokban viselhető, illetve szállítható.

7.      A vadász ne törekedjék indokolatlan előnyhöz jutásra a szomszédjával szemben, s magatarásával, tevékenységével ne zavarja mások vadászatát.

8.      Egyéni vadászat során történt sebzés esetén a vadász maga köteles a sebzett vadat megkeresni.

9.      Társas vadászat során történt sebzés esetén tilos a sebzett vadhoz a hajtás befejezése előtt közeledni, ezt csak a vadászat befejezése után, vadászatvezető engedélyével és csak az általa megbízott személy a biztonsági előírások megtartása mellett végezheti.

10.  Vadászlőfegyvert a rendeltetési céljának megfelelően kizárólag vadászatra szabad használni.

11.  Vadászaton lőni akkor szabad ha a vadász a vadat minden kétséget kizárólag felismerte és mások életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

12.  Lövésnél mindig a biztos találat elérésre kell törekedni.

13.  Vadászaton, lövés előtt mérlegelni kell a többi vadász és a hajtók helyzetét, valamint a lövedék röppályájának valószínű irányát és végét.

14.  Sörétes billenőcsövű vadászlőfegyver töltetlen állapotban megtörve, golyós vadászlőfegyver üresen és fesztelenített állapotban hordható.

15.  A vadászlőfegyver még töltetlen állapotban sem fordítható ember irányába.

16.  Töltött vadászlőfegyver biztosítva felfelé – vállon, hordszíjját fogva, vagy kézben tartva – hordható. A töltött biztosítatlan, lövésre kész vadászlőfegyvert csőtorkolattal felfelé két kézben kell tartani.

17.  A vadászlőfegyvert csak közvetlenül lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni. A golyós vadászlőfegyver elsütő billentyűje csak a lövés előtt állítható gyorsítottra. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert azonnal el kell zárni, a gyorsítót pedig eredeti állapotba kell helyezni.

18.  Aki vadászlőfegyvert vesz a kezébe köteles nyomban meggyőződni arról, hogy a fegyver nincs-e töltött állapotban. Vadászlőfegyvert csőre tölteni csak akkor szabad, ha a vadász a lőállást elfoglalta és a hajtás elindult. Vadászlőfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Töltetlen fegyver nincs!

19.  Tilos az éberséget, a figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befolyásoló szerek, gyógyszerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert viselni, használni, szállítani.

20.  Tilos lőni vélt mozgásra, vízen lévő vadra, a hajtóvonalat vagy a szomszédokat veszélyeztetve lőni, valamint a hajtók közt kitörő vagy a nyiladékon átugró vadat puskacsővel követni „léniázás”.

21.  Tilos a vadászlőfegyver hatótávolságán belül lakott hely, közforgalmú út irányába dombélről völgy felé vagy völgyből gerincélre lőni. Nem szabad fedett terepen 45 fokos szögön belül repülő vadra lőni.

22.  Vadászatra jogosult által rendezett társasvadászatok kivételével, a vadászterületre vadászat céljából csak előzetes bejelentkezés (beírás) után szabad kimenni.

23.  Vadászatot a vadászatvezető nyitja meg, vezeti, irányítja és nyilvánítja befejezettnek. Tevékenységét hajtásvezető és felvezetők segítik. Vadászat közben a vadászatban résztvevőknek csak a vadászatvezető adhat utasításokat. A vadászatvezető általában vadászmester, vagy az általa megbízott nagy tapasztalatú helyi vadász. A társasvadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászat vezetőjénél. A vadászat előkészítése során a vadászat vezetőjének gondoskodnia kell a vadászat megrendezéséhez szükséges valamennyi személy és tárgyi feltétel biztosításáról.

24.  A vadászatvezetőnek a társas vadászatot elő kell készítenie, arról térképet kell produkálnia és a biztonságos vadászat érdekében idegen ott tartózkodóktól, vagy a hajtás területre igyekvőktől mentesítenie kell, közforgalmú utak, erdei kiránduló és közlekedő utak területén a vadászat zavarmentesítését pedig táblákkal és őrökkel kell biztosítani.

25.  Elejtett vadat minden hajtás után, vagy egyéni vadászat befejezésekor szakszerűen kezelni kell.

26.  Vadászat után ünnepélyes külsőségek között készített terítékkel kell megadni a vadnak a tiszteletet, a teríték számára alkalmas helyen az elejtett vadat jelleg szerinti sorrendben, jobb oldalára, a vaddisznót hasra fektetve kell elhelyezni. A vadászok teríték mögött állnak fel, majd vadászat vezetője jelentést tesz a vadászat eredményéről.

27.  Baleset bekövetkezése esetén a balesetet először a mentőknek, vagy súlyosságától függően orvosnak, ezzel egy időben rendőrhatóságnak azonnal jelenteni kell. A vadászat vezetőjének pedig a helyszínt a baleset bekövetkeztekori állapotnak megfelelően eredeti állapotban a rendőrhatóság megérkeztéig biztosítani kell. A balesetet feltételezhetően elkövető vadásztól vagy vadászoktól fegyver (fegyvereket) át kell vennie.

28.  A kijelölt lőállás a vadászat lefúvása, illetőleg a hajtás befejezése előtt – az elsősegélyben való részesítés esetét kivéve – nem hagyható el. A leshelyen az előzetesen megbeszélt időpontig, vagy pedig a vadászat befejezésének jelzéséig kell várni. Éjszakai vadászat esetén a vadász megállapodás szerinti hang és fényjelek leadásával köteles közeledni a másik vadász les – felállítási helyéhez.

29.  Késve érkező vadász a vadászat vezetőnél való jelentkezés előtt nem kapcsolódhat be a már megkezdett társas vadászatba és nem közlekedhet hozzájárulása nélkül a vadászat helyén.

30.  Vadászbalesetet a balesetet követő első munkanapon külön jelenteni kell az FVM. megyei hivatala Vadászati osztálya felé írásban.

 

A vadászatra jogosultak az ismertetett VTV., vadászati fegyverhasználati rendeletek és egyéb jogszabályok figyelembevételével alakítsák ki vadászati rendjüket, a jövőbeni biztonságos és balesetmentes vadászati tevékenység folytatása érdekében.

 

Minden vadászat eligazításakor érdemes kiadni a minta szerinti fontosabb tudnivalókat.

 

Vigyázz vadászat! (1-es számú melléklet)

 

1.      Ellenőrizd fegyveredet! Töltetlen fegyver nincs!

2.      Csak kijelölt helyedet elfoglalva tölts s vess még egy pillantást a csőbe!

3.      Tájékozódj a szomszéd vadásztársaid lőállása, tartózkodási helye felől!

4.      Csak akkor lőj az engedélyezett lőirányba, ha minden kétséget kizáróan felismerted a vadászható vadat, mások testi épségét és vagyonbiztonságát nem veszélyezteted!

5.      Ne hagyd el lőállásodat a hajtás lefúvása előtt!

6.      Hajtás után a fegyveredet ürítsd ki elfordulva társaidtól!

7.      Gyülekezés helyén „tört” puskával, vagy „lazított” zárt dugattyús fegyverrel jelenj meg!

8.      Vadászat előtt, alatt és a fegyver szállításakor szeszesital fogyasztása tilos!

9.      Ne feledd, erdőn-mezőn nem csak vadász tartózkodhat, s a kilőtt lövedék több kilométerre is veszélyt jelenthet!

Tehát ne lőj lakott hely felé, közforgalmú út irányába, dombélről völgy felé, völgyből gerincen álló vadra.

10.  Sebzett nagyvadat nem követjük azonnal. Társas vadászaton sebzett vad követésére a vadászat felelős vezetője ad engedélyt.

11.  Apróvad vadászaton különösen vigyázz a lövés leadásakor a minimum 45 fokos szögre, ne „léniázz”, ne „zsákolj” a hajtás befejezése előtt ne lőj befelé, vedd figyelembe a sörét veszélyességi távolságát, amely 1 mm/100 m.

Magatartásod legyen fegyelmezett, öltözéked és felszerelésed vadászhoz illő, viselkedésed etikus, tartsd be a vadászat rendjére vonatkozó szabályokat

 

Viselkedés a vadászaton – Vadászetika  

Az ember minden tevékenységének vannak korlátai. Ezek a korlátok (szabályozások) egyrészt a törvények, másrészt az erkölcs (az etika) által érvényesülnek. A törvényeket a mindenkori államhatalom fogalmazza meg és érvényesíti, az etika (erkölcsi) követelményeket pedig a közösségek.

Minden szakmának megvan a maga erkölcsi elvárási rendszere. Ezek egyike a vadászetika, mely a legősibb etikai rendszer. A vadászetika követelményrendszere évszázadok hosszú során kristályosodott ki. Alapelvei állandónak mondhatóak, ugyanakkor minden kor, minden nemzedék hozzáteszi a maga elvárásait. Ma nyolc alapelve van a vadászetikának. Ezek a következők:

-         A természetért érzett felelősség elve,

-         A hozzáértés és szaktudás elve,

-         Az állatok méltóságának elve,

-         Az esélyadás elve,

-         Az önmérséklet elve,

-         Az együttműködés elve,

-         A biztonság elve,

-         A hagyományőrzés elve.

 

Ezekhez az alapelvekhez nem kell kommentár. Egyszerűek, érthetőek és az embernek arról a képességéről és egyben kötelezettségéről szólnak, hogy bizonyos helyzetekben korlátoznunk kell önmagunkat. Más szóval: nem tesszük meg mindig és mindenütt azt, amit egyébként megtehetnénk. Avagy éppen fordítva: bizonyos helyzetekben, nemes célokat szem előtt tartva, olyasmit is megteszünk, amit egyébként nem lennénk kötelesek megtenni.

Emberek százmillióinak az erkölcsi világképe a katolikus egyház tízparancsolatán nyugszik. Még azok a becsületes emberek is ezen elvárások jegyében élik az életüket, akik egyébként nem hívők, nem vallásos emberek.

A vadásztársadalom is kialakította a maga erkölcsi parancsolatait. Íme:

  Az igaz vadász tízparancsolata  

1.      Ismerd meg, óvd és védd a természetet, mely nem csak életünk kerete, de a sokszínű földi élet, benne az emberi faj fennmaradásának előfeltétele is.

2.      Szeresd és tiszteld az élet minden formáját. Ismerd meg és becsüld az állatvilágot. Soha semmilyen életet ne olts ki öncélúan, ne okozz egyetlen állatnak sem szenvedést.

3.      A vadász nem válhat gyilkossá. A vadász a vadonélő, vadászható fajok „kertésze”, akinek a kezében a puska nem gyilkos fegyver, hanem szerszám, mellyel megakadályozza a túlszaporodást, eltávolítja az adott állományokba nem illő egyedeket, és amellyel birtokba veszi a vadállományok „érett gyümölcseit”.

4.      A vadászat nem csak szenvedély, sport és gazdasági ágazat. Szakma, sőt tudomány is! Az igaz vadász élete éppen ezért folyamatos ismeretgyűjtés és tanulás.

5.      Adj esélyt a vadnak! A legmodernebb (igaz vadászhoz méltatlan nem engedélyezett) technikai eszközök igénybevétele bérgyilkossá zülleszt!

6.      Tanúsíts önmérsékletet. A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vad mennyiségétől függ.

7.      A biztonság mindenre előbbre való. Az önfegyelemnek korlátoznia kell a szenvedélyt. Nincs jogod másokat veszélyeztetni.

8.      A vad halála ünnep és gyász. Add meg az elejtett vadnak járó tiszteletet, ismerd meg és ápold a vadászat nemes kulturális hagyományait.

9.  Magánemberként is éld az igaz vadászok életét: légy mértéktartó és fegyelmezett. Ne adj okot arra, hogy a vadászellenes érzelmek felerősödjenek.

10. Minden állat- és természetbarátot, a természet és környezetvédelem minden hivatásos és önkéntes munkatársát tekintsd szövetségesednek. Tiszteld és ha lehet segítsd is a vadászterületeden gazdálkodó földművelők és erdőgazdák munkáját.

 

A társas vadászat etikája  

A társas vadászat: aratás, mely a zsákmány mellett az együttlét örömét ígéri. Ugyanakkor a nemes versengés alkalma is. Éppen ezért a társas vadászat sikere az előkészítés szakszerűsége és gondossága mellett mindenekelőtt a résztvevők fegyelmétől, testi – lelki felkészültségétől és ezzel együtt önmegtartóztatási készségétől és képességétől függ.

A társas vadászok szervezőinek és vezetőinek az a kötelességük, hogy gondosan előkészítsék a vadászatot, részletesen és érthetően informálják a résztvevőket, és ezt követően határozott és egyértelmű utasításokkal vezessék is azt le.

A társas vadászatok résztvevői számára erkölcsi kötelesség és elsőrendű biztonsági érdek – és egyben az eredményesség előfeltétele – az utasítások jó szándékú és maradéktalan végrehajtása.

A társas vadászat alkalmazkodást követele mindenkitől. A meggondolatlanság, az irigység, a kapzsiság, a mértéktelenség, a telhetetlenség, a haszonlesés, az önzőség nem csupán a vadászat hangulatát rontja meg, de életveszélyes helyzeteket, sőt jóvátehetetlen tragédiákat is előidézhet.

A társas vadászatok (fácán-, és nyúlvadászatok, terelővadászatok, vaddisznóhajtások) a vadászok ünnepnapjai. De az ünnep hangulatáért, biztonságáért, eredményességéért és élményeiért mindenki felelős, akinek abban része van!