Tisztelt Zichermann Úr!

Ebben a topicban került szóba a kritika, ezért - mivel Ön a nyilvánosság híve - ebben a topicban is írom le észrevételeimet.
Mivel az általam leírandók csak az Ön művének első világháborús olasz, illetve osztrák-magyar szereplésével kapcsolatosak, elnézést minden olv.társtól az OFF-ért.

1. 35. o.:

"Már az első napon (utalás 1915. május 23-ra - otranto) Cattaróból kifutott a németek U 21 tengeralattjárója és elsüllyesztette a britek "Triumph" és "Majestick" csatahajóit."

Észrevételeim:
- az U21 valójában az olasz hadüzenet előtt 3 nappal, 1915. május 20-án este 18.30-kor futott ki Cattaróból. (Sárhidai Gyula: tengerek szürke farkasai, Maecenas Kiadó, 1989., 59. o.)
- a második hajó neve helyesen: MAJESTIC, mindkét hajó besorolása sorhajó, és nem csatahajó (Sárhidai, ugyanott)

2. 35. o.:

"Ennek a zárnak az áttörése során, amit Horthy Mikós vezetett, 1918 júniusában pusztult el a "Szent István" csatahajó, amit az olaszok MAS-15, és MAS-21 torpedónaszádjai támadtak meg.

Észrevételeim:
- a zár áttörése meg sem kezdődött, mert a SZENT ISTVÁN-t az olaszok, még a hadműveleti területre való felvonulás közben, az otrantói zártól többszáz km-re északra elsüllyesztették, így Horthy lefújta az akciót, mert oda lett a meglepetés ereje (Bármelyik osztrák-magyar haditengerészettel foglalkozó műben megtalálható)

3. 35. o.:

" Az olasz topedónaszádok tervezésével és gyártásával a sport motorosairól híres "SVAN" cég foglalkozott, Attilio Bizio mérnök vezetése alatt. Innen a MAS rövidítés, kezdetben (Motobarka Armata SVAN - a SVAN cég fegyveres motorosa), ami később megváltozott, és "Motobarka Armata Silurante" (Fegyveres torpedóvető motoros) lett."

Észrevételeim:
- a MAS naszádok rövidítése eredetileg a Motoscafo Anti Sommergibli (tengeralattjáró elleni motoros) megnevezésből ered, eredetileg az Adrián tevékenykedő osztrák-magyar és német tengeralattjárók ellen akarták használni de erre a feladatra alakalmatlan volt. Ezért más fegyverzettel, más feladatkörrel használták az olaszok. A MAS-okat Genova és LA Spezia tengerészeti arzenáljaiban gyártották, felhasználva a SVAN gyár korábbi, de sikertelen terveit is. (On the Edge of the Great War: Italian Combined Operations in the Adriatic, 1915-18)

4. 35-36. o.:

"1916. június 5-én indultak első bevetésükre a MAS-naszádok. Éjjel két olasz romboló vontatta Duracco alá a MAS - 3 és MAS - 7 naszádokat, ... felfedezték a "Lokrum" óriásgőzöst. Mindkét kilőtt torpedó célba talált, a hajó elsüllyedt. Az osztrákok csak napokkal később tudták meg, hogy milyen hajók hajtották végre a rajtaütést."

Észrevételeim:
- Duracconak írt albán kikötőváros akkkori neve DURAZZO
- az akcióban a MAS 5 és a MAS 7 naszádok vettek részt, nem a MAS 3
- az elsüllyesztett osztrák-magyar gőzös neve helyesen LOCRUM, és a 924 BRT-s hajót túlzás óriásgőzösnek titulálni
- a két támadó olasz naszáddal az osztrák-magyar GALICIA felfegyverzett őrhajó felvette a harcot, ebből kifolyólag az osztrák-magyar flotta pontosan tudta mitől, milyen fegyvertől süllyedt el a LOKRUM (Csonkaréti Károly: Az Osztrák- Magyar Monarchia haditengerészete, Kossuth kiadó, 2001., 99. o.)

5. 36. o.:

"1916 nyarán volt egy sikertelen ... támadás a Pola-i kikötő ellen... bevetésre indultak a "Zephir" és 9-P rombolók, amelyek a MAS-20 naszádot vontatták. Az öböltől nem messze a naszád önálló bevetésre indult."

Észrevételeim.
- a támadás 1917. november 1-ről 2-re virradó éjjel zajlott
- romboló neve helyesen ZEFFIRO, a másik hajó pedig nem romboló, hanem torpedónaszád volt, és neve helyesen 9 PN, és azt is a romboló vontatta a Pola elleni támadáshoz
- a támadás során a két hajó (MAS 20, 9 PN) feladata az volt, hogy felderítsék a polai kikötő barikádjait, torlaszait és megkeressék rajtuk a kapukat. El is jutottak az aknamezők és a torlaszok széléig, ahol a MARS (ex TEGETTHOFF öreg kazamatahajó) állt őrségben. A MAS 20 mindkét torpedóját kilőtte a hajóra, de azok nem robbantak. Ezeután a naszádok visszatértek a saját rombolójukhoz, és elhagyták a helyszínt. (Csonkaréti: i.m.: 100 .o.)

6. 36. o.:

"1917 őszén Caporetto-nál az osztrák-magyar-német csapatok áttörték az olasz frontot...Hogy biztosítsák a csapatok sikerét, az osztrák parancsnokság a helyszínre küldte a régi "Wien" és "Budapest" páncélosokat...November 16-án a két páncélos cirkáló, 2 könnyű cirkáló, 10 romboló és sok hidroplán kíséretében megérkeztek, és azonnal tűzorkánt zúdított az olasz hadsereg állásaira. A hajókötelék ellen először az olasz flotta hidroplánjai támadtak, utána a rombolók és végül a tengeralattjárók, de minden támadásukat visszaverték. Ezután indult támadásra három torpedónaszád, de a nappali, nyílt tengeri hadviselés nem igazán volt az erősségük. Kénytelenek voltak visszavonulni..."

Észrevételeim:
- a WIEN és BUDAPEST páncélosokat már 1917. októberében áthelyezték az olasz fronthoz közelebbi állomáshelyre, október 30-án meg is érkeztek Triesztbe
- az 1917. november 16-i akcióban csak 14 torpedónaszád alkotta a két páncélos tengeri kíséretét, az égen 3 saját tengerészeti repülő fedezte őket
- A parti ütegekkel vívott 4 órás tűzharc során (10.35-től 14.30-ig) az osztrák-magyar egységeket csak olasz hidroplánok, majd 2 MAS naszád és több romboló támadta, egyéb felszíni egységek illetve tengeralattjárók nem

7. 37. o.:

"1917. december 10-én indult az akció. Két romboló indult el Velencéből, a MAS-9 és a MAS-13 naszádokat vontatva maguk mögött... a két naszád önállóan folytatta útját, és 23.55-kor elérték a külső mólót (Trieszt -otranto) - innen kezdődött a hálózár. Működésbe léptek a hidraulikus fémvágó ollók, majd a hajók csendben beosontak az öbölbe. Fél órával később azonosították a célt - a "Wien" és a "Budapest" a belső kikötőrésznél álltak. A MAS-9 parancsnoka, Ricco hadnagy 200 méterre közelítette meg a páncélos hajót és kilőtte torpedóit. mindkettő célba talált...A "Wien" öt perc alatt elsüllyedt, fedélzetén 46 emberrel (a többiek a kikötőben voltak szabadságolva).

Észrevételeim:
- az olasz egységek nem december 10-én, hanem egy nappal korábban, december 9-én este indultak
- nem rombolók, hanem torpedónaszádok vontatták a MAS naszádokat
- az olasz parancsnok neve helyesen Luigi Rizzo, rangja sorhajóhadnagy, ami szárazföldi századosi rangnak felel meg. Ő egyébként nemcsak a MAS 9 hanem az egész akció parancsnoka is volt
- a 46 halott tengerész mellett 17 megsebesült, a többieket a BUDAPEST mentőcsónakjai mentették ki, tehát nem volt mindenki szabadságolva (a hajó teljes személyzete 397 tengerész+26 tiszt, elképzelhetetlen, hogy egy ekkora hajón a legénység egy tizede marad, miközben a többiek a parton szabadságolva vannak)
(Csonkaréti:I.m: 113-114. o.)

8. 37. o.:

"Amikor például 1917. december 19-én a "Budapest" kifutott, hogy lője az olasz állásokat, csupán a híre is elég volt annak, gyorsnaszádok cirkálnak a környéken, hogy lefújják az egész akciót!"

Észrevételeim:
- az akciót aznap nemhogy nem fújták le, de a Polaból kifutott BUDAPEST páncélos, ÁRPÁD sorhajó, ADMIRAL SPAUN gyorscirkáló, 6 romboló és 21 torpedónaszád és 9 hidroplán fedezete mellett 08.30-tól délutánig lőtte az olasz állásokat.
(Csonkaréti: i.m: 114. o.)

9. 39. o.:

"Rövid idő alatt az olasz gyárak - nagy titokban - legyártottak négy 8 tonnás monstrumot, ami a "Grillo", "Cavaletta", "Locusta", és "Puche" neveket kapták. A hajók már 1918 márciusában készen voltak, de a Pola elleni első bevetésükön, a szokatlanul sötét éjszaka miatt nem találták meg az öböl bejáratát."

Észrevételeim:
- a negyedik naszád neve helyesen PULCE
- az első bevetésen csak a CAVALETTA és a PULCE vett részt 1918. április 8-ról 9 re virradóra, de az akció nem a sötét miatt volt sikertelen, hanem azért, mert a naszádok annyira lassúak voltak, hogy mire Pola elé értek, kivilágosodott, ezért az olaszok visszafordultak, majd egy idő után elsüllyesztették a naszádokat, nehogy az osztrák-magyar hidroplánok felfedezzék az új fegyvert.

10. 39. o.:

"A következő próbálkozás május 13-án kezdődött. velencéből, 16.40-kor elindult két romboló - a 9-P és a 10-P. Ezek vontattak három naszádot: a MAS-95, MAS-96 torpedónaszádokat, és a "Grilló" naszádtankot. Közben öt romboló elterelő tüzércsapást mért Pólára, amely fedezet alatt elindultak a kicsiny hajók. Kis idő múlva, 1.15-kor a naszádok átmentek az aknamezőn...Egy órával később a MAS-ok leállították a motorokat, a "Grillo" egyedül ment tovább. A tanknaszád átkúszott a hálón, és elindult az öböl belsejébe. Az elektromotorok, és a háthullám hiánya nagyon sokáig nem mutatta ki a hajót, amíg a "Radecky" csatahajóról nem világították meg. Iszonyatos tűz érte a naszádot, de az olaszok nem mondtak le tervükről. nekimentek a csatahajónak és azt megtorpedózták... Két hiba történt: nem vették észre, hogy még háló van a csatahjó körül, és a nagy csinnadrattában elfelejtették kivenni a torpedók biztosító szögeit. A naszádot az osztrákok elsüllyesztették, és később tanulmányozták roncsait...
A csatahajó mégis elsüllyedt."

Észrevételeim:
- a két olasz vontatóhajó továbbra is torpedónaszád és nem romboló, nevük helyesen 9 PN és 10 PN
- a MAS naszádok korabeli terminológia szerint motoros naszádok voltak, semmiképpen sem torpedónaszádok, függetlenül attól, hogy torpedófegyverzettel is rendelkeztek
- a GRILLÓ május 14-én 03.20-kor ért el a polai külső torlaszokhoz, ahol a VIII. sz. őrhajó, és a SENJ őrnaszád azonnal felfedezték, és az V. sz. tender azonnal lőni kezdte, mire az olaszok önelsüllyesztették a naszádot
- ebből kifolyólag a torpedók kilövésére idejük sem maradt
- ebből kifolyólag az említett osztrák-magyar csatahajót ( a hajó neve helyesen RADETZKY) sem érte torpedótámadás. Olyannyira nem, hogy ez a hajó megérte a háború végét, egy ideig amerikai zászló alá került, majd 1921/22-ben egy olasz hajógyár lebontotta
- az osztrák-magyar haditengerészet (és nem osztrák, ahogy Ön sokszor leegyszerűsítve nevezi) nemcsak, hogy tanulmányozta a GRILLO roncsait, de le is másolta azt, azaz a mintájára saját ugyanilyen egységet is épített, azonban azt a háború végig már nem vetették be
- még egyetlen szakirodalomban sem olvastam azt, hogy a GRILLO támadásakor elterelő tűzcsapást mértek Polára, és szerintem ennek értelme sem sok van, hiszen pont, hogy nem eltereli az akciót, hanem felhívja a figyelmet a támadásra
(Csonkaréti Károly: Az osztrák-magyar Monarchia Haditengerészetének hadműveletei az első világháborúban 1917-1918- In: Hadtörténemi Közlöny, 1990.)

11. 40. o.:

"1918 november elsején, éjszaka egy naszád Pola kikötőjéhez szállította a két szerkezetet és vízre bocsátotta. Paolucci hadnagy vezette a csoportot, amelynek sikerült láthatatlanul megközelíteni a célpontot. A "Viribus Unitis"-hez rögzítették az aknákat, beindították az óraszerkezeteket, és elindultak vissza, a rájuk váró naszádra. Nemsokkára óriási robbanás rázta meg az öblöt. A 21 ezer tonnás csatahjó, amely egyetlen lövést sem tett meg a háború során, a hullámsírba merült."

Észrevételeim:
- a támadást egy 2 fős szerkezet hajtotta végre, az S1 nevű meglovagolható torpedó, amellyel MAIALE néven az olaszok 1912 óta kísérleteztek
- a támadók nem indultak el vissza, uis a hajó őrsége felfedezte őket, és fogságba estek. Ők értesítették a hajó parancsnokát, Vukovics sorhajókapitányt, hogy űrítse ki a csatahajót. Mivel azonban az időzítő szerkezet csődött mondott, és a robbanás a vártnál később következett be, 300 tengerész veszett oda a hajóval.
- az esethez hozzá tartozik, hogy 1918. október 30-án IV. Károly átadta a flottát a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, és a támadás időpontjában már nem volt őrség a polai kikötőben, hiszen a délszlávok az antanttal szövetségeseknek gondolták magukat
(Sárhidai: i.m: 162. o.)

Szeretném felhívni figyelmét, hogy ezeket a hibákat 5 oldalon belül találtam, a konzekvenciák levonását Önre bízom.


Elnézést a nagyon hosszú kitérőért és OFF-ért a tagtársaktól.

Üdv: otranto