Vessük össze más írásbeli emlékekkel: Thuküdidész (Kr. e. 460-400) történeti munkáját mindössze nyolc, Kr. u. 900 körül, tehát működése után 1300 évvel keletkezett kézirat alapján ismerjük. Hérodotosz történetének kéziratai hasonlóképpen késeiek, és csekély számuak és mégis, nincs olyan ókortudós, aki  komolyan venné azt az érvelést, hogy kétséges Thuküdidész vagy Hérodotosz írásainak hitelessége, mivel a legrégibb, számunkra is használható kéziratok több, mint 1300 évvel az eredeti művek után keletkeztek. Caesar Kr. e. 58 és 50 között írta a gall háborúkról szóló művét, amelynek hitelessége a halála után ezer évvel keletkezett, kilenc vagy tíz másolaton alapszik.

 

Ezzel szemben az Újszövetség hitelességével kapcsolatban szinte zavarba ejtő az anyag bősége. Krisztus élete és a második század közötti időszakot áthidaló korai papirusz kéziratok felfedezése óta rengetek más kézirat is napvilágra került. Ma több, mint kétezer, az ÚSZ kéziratos másolatainak a száma.

 

Sir Frederic Kenyon, a British Museum egykori igazgatója és főkönyvtárosa, akinél illetékesebb személy nem adhat szakvéleményt kéziratokkal kapcsolatban a következőket írja: "Az eredeti fogalmazvány és a legkorábbi fennmaradt bizonyíték időpontjai közötti intervallum tehát olyan kicsi, hogy gyakorlatilag elhanyagolható, és most már semmi kétség sem lehet afelől, hogy a Szentírást lényegében olyan formában ismerjük, ahogyan megírták. Az Újszövetség könyveinek mind a hitelessége, mind pedig az általános egysége véglegesen megalapozottnak tekinthető."