Az tény, hogy indokolatlanul nagy volt a közvélemény elvárása a csapattal szemben, pedig a csoportbeosztás és az, hogy az argentinok ellen kezdtünk sejtette, hogy nagyon nehéz lesz.
Az előzmények se voltak biztatóak.
A selejtezőben kaptunk egy hatalmas sanszot azzal, hogy az akkor még igen gyenge görögök megverték a ruszkikat, a pótselejtezőn aztán a Népstadionban 6-0-ra legázoltuk Boliviát. Nagy szerencse volt, hogy Pesten volt az első meccs, igy sikerült demoralizálni őket. Ha kint kezdünk, ott a magaslaton La Pazban a még esélyes boliviaiak biztos jobban hajtanak. Igy a visszavágó sem volt vészes.
A londoni vereség csúnya volt, a lopásügyek pláne, ami elsősorban Fazekast viselte meg, aki elég lelkizős tipus volt.
Aztán az argentinok ellen Törőnél és Nyilnál is elszakadt ugye a cérna, eltiltások, elveszett az esély.
Egyébként Törőcsiket a meccsen 28-szor rúgták fel az argentinok, ő egyszer törlesztett és leküldte a biró. Szóval jó nagy csalások voltak azon a VB-n is, gondoljunk ugye a 6-0-ás Argentina-Peru meccsre. Az sem volt tiszta, azt senki nem állithatja.
A keretben egyébként kapusposzton voltunk a leggyengébbek, ha Gujdár helyett Mészáros véd, talán nem 3 vereséggel jövünk haza.