Szádeczky-Kardoss:
„Ami a számos váratlan fordulatot felmutató és Theophylaktos elbeszélésében nem egy ponton homályos hadi események földrajzára vonatkozik, a következőket mondhatjuk. Anchialos: 1. IV 1. táj. Az »úgynevezett tábori erődítést« V. Besevliev Prokopios (De aedif. IV, 11) Phossaton (latinul Fossatum ’Árkolt-sáncolt erődítés’) helynevével véli kapcsolatba hozhatónak, és a Markianupolis–Anchialos útvonal egy állomását gyanítja benne. – Zaldapa: 1. N 1. táj. - Haimos (Haemus) a Balkán hegység görög-latin neve. – Tomi(s) ma Constanta, Tomi(s) vidéki mocsárról szól fordításunk. Persze a görög eredeti limné szava általában állóvizet jelöl, így átültetése »tó« vagy hasonló is lehetne. A mai román tengerpart mentén sorakozó tavacskák (Tasau, Siutghiol, Agigea, Teohirghiol, Tatlageac) valamelyikére kell gondolnunk ebben az összefüggésben. Közülük Siutghiol fekszik közvetlenül Constanta mellett. – Marcianopolis (Markianupolis): 1. IV 1. táj. – Sabulente Kanali(o)n feltehetőleg (?) a mai Poroi (régibb nevén Beiköi) falu és környéke. Poroi helyén lehetett (?) a hegyi út (latinul canalis = keskeny átjáró) állomása. – Sebulente Kanali(o)n táján folyóról szól Theophylaktos, de nem nevezi néven; ez hihetőleg (?) a két folyóágból egyesült Kamcija (antik nevén Panys[s]os) folyó. Az út talán (?) Kalimah falunál vitt át a vízen, ott, ahova a Tabula Peutingeniara Panisso állomása képzelendő (Penassa: 1. IV 1, táj.). A Theophylaktos elbeszélésében szereplő fahíd állhatott itt. A görög eredeti lithiné diabasis (szó szerint »kö[ves]átjárás«) kifejezését Besevliev kőhíddal fordítja. Magam inkább gondolnék sziklás (kőbe vágott) hegy átjáróra, amely a folyó gázlójához csatlakozott (talán ott, ahol a Kamcija két, a még nem egyesült s így a kisebb vízhozamú medrei híd nélkül is átjárhatók lehettek). Ezt az interpretációt támogatja Theophyl. Sim. VI, 6, 1 textusa azzal, hogy Sabulente Kanali(o)n közelében olyan »diabasis«-okat említ, amelyek hidra semmiképpen sem magyarázhatók. Az én értelmezésem mellett szól az az ige is, amely a »lithiné diabasis« felderítésére küldött Kastos folyóátkelését jelöli Theophylaktos elbeszélésében (hypesbainó), s amely a vízbe való belegázolás értelmét létezik hordozni (emendálására pedig nincs kellő indok). – Sabulente Kanali(o)n kies tájának leírását Theophylaktos Aelianus (Varia historia III, 1) mintájára adja, aki a Tempé völgyét jellemzi ugyanilyen módon, sokszor a amazokkal a szavakkal, mondatokkal. – Trákia-Thracia: 1. IV 1. táj. – Mesémbria a mai Nes(s)ebar (Nesseber). – Mesémbria mellett az »erődített helyek« ott lehettek (?), ahol a Balkán-hegység lánca egészen a tengerpartig ér, ma Ozbor a hely neve, az antik úton Templum Iovis állomás feküdt itt. Miután a Marcianupolis–Anchialos utat a bizánci fősereg a hágóknál elállta a kagán előtt, a nomád fejedelem végül is az Odéssos (Várna)–Anchialos (Pomorie ~ Burgas) tengerparti közlekedési vonalon tört át délre, s ezzel megkerülte Komentiolosnak a belföldi hegyszorosoknál őrködő hadát. – Hosszú Fal(ak): 1. IV 1. táj. – Kalbomuntis (? Calvi Montos ’Kopasz hegyek’) talán (?) a Balkán hegység Aitos elnevezésű nyúlványára magyarázható, amelynek a vidékén a Kablekovo (régi nevén Dautli) falunál levő antik maradványokban gyanítja az egykori helység nyomát felismerhetni Besevliev. Kérdés, valóban ebbe az összefüggésbe tartozik-e a Prokopios (De aedif. IV, 11 ) említette Gemeilomuntes ’Ikerhegyek’ helynév, amelyet az Aitos keleti szélén fekvő két csúcsú Bibernával vél azonosíthatónak a bolgár tudós. – Libidurgos (C. de Boor szerint Libidurgon) Besevliev legújabb feltételezése értelmében disszimilációval a Libiburgos (’Livius-erőd’) elnevezésre megy vissza, és a feliratos híradás szerint Antoninus Pius által Trákia védelmére építtetett burgusok egyike lehetett (?) ...– Antiké: 1. IV I. táj. – Appiareia (latinul Appiaria), ma Rjahovo. Ennek a Dunánál fekvő erődített helynek az elfoglalása valójában nem tartozhatott a kagán éppen szóban forgó trákiai hadjáratához, csak Theophylaktos ügyetlen fogalmazása (vagy szövegének romlottsága?) kelti azt a látszatot, mintha a két haditevékenység időbelileg egy folyamat etapjait képezte volna. Igazában nem az időrend, hanem egy gondolati asszociáció vezethetett Theophylaktos anyagcsoportosításához. Egyfelől tény volt, hogy a nomád fejedelem trákiai kalandozása során erődített városokat próbált bevenni. Másfelől a szerző tudta vagy tudni vélte, hogy az appiariai Busastól eltanult bizánci ostromfogások, illetve -szerkezetek ismerete bátorította a kagánt ostromműveletek vállalására. Így kerülhetett a trákiai hadjárat történetébe kitérésként Appiaria (nyilvánvalóan más időpontban lefolyt) ostromának a leírása. – Beroé több kelet-római város neve. Közülük itt a Stara Zagora elődjének tekinthető antik helyről van szó. – Diocletianopolis (Diokletianupolis) Besevliev vélekedése szerint a mai Hisarija elődje, míg Honigmann korábban Cirpan közelébe képzelte a helyet. – Philippopolis (másik régi nevén Pulpudeva) ma Plovdiv. – Adrianupolis (Hadrianopolis): 1. IV I. táj. ”
