"Morális, pszichés hatásáról meg elég annyi, ha beszélsz olyan öregekkel, akik átéltek egy szőnyegbombázást..."

A pszichés hatásnak csak akkor lett volna haszna, ha a németek idő előtt kapitulálnak. Azzal nem értek semmit, hogy a civilek otthon rettegtek.

"'44 nyarán pedig igazoltan a bombázások törték meg a potenciáljukat ( üzemanyagfinomítók, csapágy gyárak, repülőgépgyárak kiemelt támadása)."

Amikor '44 végén hanyatlani kezdett a német termelés, akkor már a Birodalom meg volt fosztva szinte az összes nyersanyagforrásától. A repülőgyárakat lehet hogy sikeresen támadták, de ennek ellenére repülőből volt elég, csak üzemanyag nem volt hozzá. Ezt meg csak krakkolással amúgy sem lehetett pótolni, Plojesti elvesztése volt végzetes.