P. magister (Anonymus):

„Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében (ťdivina visio in forma asturisŤ – Kadasman-Turgu), és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, ezért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!” (Pais Dezső fordítása)

A nagyszentmiklósi edény egyik ábrájával kapcsolatban László Gyula valami hasonlót vélt felismerni, és kikérte Győri György nőgyógyász véleményét, aki úgy gondolta, hogy az edényen látható nőt áldott állapotban jelenítették meg. (A könyvet bő tizenhárom éve olvastam, ezért lehet, hogy a szóban forgó orvos nevét elírom.)