Nekem is olyan erzesem van, mint egy bugee-jumping elott (igy irjak?), mintha most keszulnek leugrani a szakadekba, es remenykedem, hogy nem torom ossze magam. Szerintem ez normalis, az ember lezarja az eletenek egy szakaszat (meg akkor is, ha o is igy akarja), es ujat, ismeretlent kezd, ami egyreszt izgalmas, masreszt felelmetes.