Kedves Igen7, Mathy az én egyik bejegyzésemből idézett, erre te őt támadod és minősíted (vö.: "büfiztél valamit").

Amit leírtam, azt nem "per has" infókból, vagy valami zsigeri tudósgyűlöletből táplálkozik. Mindkét szakmáról van némi ismeretem - már amennyiben feltételezhető, hogy 5 év az egyetemen ad némi rálátást arra, hogy mi is zajlik a történettudomány berkeiben.

Itt is ugyanaz a gond, mind sok más vonalon: az emberi kisszerűség, megalkuvás, butaság, hiúság...

Kevesen képesek arra, hogy beismerjék: nincs igazuk. Lehet persze, hogy nem is lehet elvárni egy ezer éve ugyanazt tanító és publikáló professzortól, hogy változtasson, hogy az új információk tükrében beismerje: az elmúlt 60 évben írott könyveit lehet kidobni, mert az abban foglaltak felett eljárt az idő...

Vagy vegyük a megalkuvó ifjú kutatókat, akik a pályán akarnak maradni, előre akarnak jutni, ezért nem kérdőjelezik meg a nagyhírű tanszékvezető kutatási eredményeit, noha talán tisztában van vele, hogy az pont annyira megalapozott, mint némely „pálya széléről bekiabálóé”. Amikor meg már megtehetnék, addigra a legtöbbjüket „asszimilálta” a rendszer…

Ebben gyökerezik az a sajnos többször megtapasztalt attitűd, hogy ha a tények ellentmondanak az elméleteknek, akkor bizony nem az elméleteket negligálják…

(Természetesen vannak üdítő kivételek, és természetesen attól még valaki lehet remek szakember, hogy emberileg egy 0, hisz a világ nem fekete-fehér, vagy „szürkeárnyalatos”, hanem több millió színből áll…)

Vagyis úgy gondolom: mindezek tükrében a kutatók nagyobbik részét igenis kellemetlenül érintené, ha kiderülne, hogy Boszniában piramist találtak. Mert megdőlne a tényekből és elméletekből összeeszkábált közmegegyezés arról, hogy miként alakult Európa őskora. (Vagy talán a sok vita miatt pontosabb így fogalmazni: közmegegyezés arról, hogy miként NEM alakult). És azt főleg megalázónak érezné a szakma, ha egy általuk amatőrnek titulált valakihez (= egy senkihez) lehetne ezt kötni.

Mindezzel nem azt állítom persze, hogy Osmanagic biztos egy sok ezer éve piramist talált. De nem is zárom ki – kiváncsian várom, hogy mi lesz a kutatás vége. Mert csak a tények számítanak, nem igaz? És nem az, hogy mi van a jegyzetekben és monográfiákban, vagy mit mond egy önmagát tévésztárnak képzelő egyipomi főhivatalnok/régész, aki a helyszinen nem járt, a tényeket nem ismeri.