Az aggaszt a leginkább, hogy nem tudom mihez van jogom élettársként és hogy mik az esélyeim, ha perre kerül a sor.

És persze ez azért aggaszt, mert nem tanúsít semmi jóindulatot az üggyel szemben. A sértett hiúság játszik és egyszerűen nem hajlandó kompromisszumra.

Egyébként gyanítom, inkább arról van szó, hogy nem hiszi el.

 

A lakást, amiben lakunk akkor vették, mikor 10 hónaposak voltak a lányok. Említettem, hogy nem tudtam hozzátenni 1 fityinget sem. Anyósom nevére került a lakás.

Valahol az előző hozzászólások közt azt írta vki, hogy "gyerekkel nem kerülhetsz utcára". Tehát, ha nem megyek ki a lakásból, hanem mondjuk kicserélem a zárat, akkor nincs joga kitennie a lakásból? Vagy ezt hogy kell érteni?

 

Szeretnék venni 1 új lakást, ehhez viszont min. 1 milla kellene. A barátaimra számíthatok, tehát vszínű összejön, de: nem cseszek ki "magammal" irgalmatlanul, hogyha most mikor szeretnék kapni gyt-t meg esetleg 5 milliót, akkor veszek 1 új kéglit?:)))

 

Ajjajj, már belefájdult a fejem ebbe.

Ha vki tud, kérem válaszoljon.

 

Ui: Mielőtt elkezdődne a támadás: nem járok körmöshöz, fodrászhoz, kozmetikushoz stb, a ruháim nagy részét a húgomtól kapom és a gyerekek "extráin" kívül annyi a bűnöm, hogy autóval járok. Ja és dolgozom:DDD

És nem kizsigerelni akarom az embert, aki mellesleg mellényből ki tudná fizetni a fentieket, hanem a gyerekeknek szeretném megadni azt, ami eddig volt. (Esetleg többet is)

Mami