Fröcsögj csak, én jószándékkal javasoltam neked a nyugtatót.

Nem megy ez a kommunikáció neked. Egyre több emberrel veszel össze a kisfiús dacos stílusod miatt, és bizony egyre nagyobb baromságokat engedsz útjára.

Az pedig már igen csak büdös, ahogyan tömjénezed magad, és bár a jószándékod alapesetben nem kétlem, viszont ha van is ilyen, a stílusoddal és a vélt szakmai jártasságoddal agyon is csapod.

Így jártál Lorena (bocs, ha nem jól írom a nevét!) esetében is, neked meggyőződésed, hogy frankó csávó módjára segítettél, csak éppen ő nem ezt érezte.
Gondolom ez esetben pedig csakis ő lehet a hülye. :-/

STÍLUS az ingerszó, öcsi, nemcsak én kifogásolom ezt!

A sértettséged kapkodó pánikjában szegény Mikimaus-t hívod segítségül, de még azt sem vagy képes belátni, hogy a stílusodra vonatkozóan ő is megfogalmazott némi kritikát. Sajnos nem mindenkinek elég az a viselkedési útmutató, mely szerint téged így kell elfogadni.
Nem!
Viselkedj felnőtt ember módjára, ha segíteni akarsz, akkor a célod a segítség legyen!
Vannak itt olyanok, akiknek ez megy, tanulmányozd az ő hozzászólásaikat, van mit tanulnod belőlük.

Zárszóként hadd hívjam fel a figyelmed újfent erre a tényre: az internetes kommunikáció alapesetben anonim eszköz. Nem leszel sem hitelesebb, sem nem jogosít fel semmilyen előjogokra az, hogy ha te bármilyen személyes adatodat közzéteszed. Ez nem érv, nem hőstett, de még csak nem is etikai pozitívum - különösen akkor nem, ha a segítség máza mögött öntömjénezel és fikázol.
Csak ebben a topikban többen vannak (azaz nemcsak én!) azok, akik nem élték meg azt a pozitív hozzáállást, amit állítasz magadról.

Legutolsó zárszó (mindig eszembe jut valami...):
Hálás vagyok neked a "vélem" szó (kéretlen) jelentéstani magyarázatáért, a buddha-i megvilágosodás lepkefing ahhoz az eufóriához képest, amit e kioktatás során átéltem.

Már nem halok meg hiába...!:-)