Üdv!

Megígérem többet nem háborgatom az index népét fél méter mély egységlistámmal, de ez már nagyjából a végső változat. Azért csak nagyjából mert minden valószínűség szerint még mindig jónéhány tévedést foglal magába, ezért is tenném be ismét. Ha találtok ilyet, legyetek szívesek felhívni rá a figyelmet, előre is köszi! ;)

A lista a XII.-XVI. századi hadszervezetet foglalja magába.

Magyarok

Gyalogság

Paraszti lándzsás

A magyar parasztot a balsors nem kerülte el a történelem során, sokat szenvedett, de ha a hazát ellenség fenyegette, a véres kardot látva mindig harcba szállt dicsőséges módon Magyarország védelméért. A jobbágy földesurának teljesen alá volt rendelve, kaszával, vasvillával esetleg lándzsával harcolt, védelmét jó esetben is csak bőrmellény szolgálta. Harci képességei viszonylag jók, ám morálja ingadozó, viszont ehhez képzési területen történő védekező harcban bónusz járul.

K.k.:150, F.k.:5, Hsz.:100, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:-, V.k.:3, Vé.:1, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:lándzsa, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:azonnal.

Paraszti íjász

A Kárpát-medence vadregényes tájain felnőtt magyar leventék már egészen fiatal korukban elsajátították az íjjal való bánásmódot. Gyalogosan harcoltak anyagi vagy képességbeli lehetőségeik korlátozottsága miatt, de így sokszázméteres lőtávjuk valamelyest meghaladta a lovasíjászokét. Jellemző rájuk ez a ránkmaradt fohász, amellyel a modenai lakosok imádkoztak Szent Geminianushoz nem sokkal a millennium előtt: „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”

K.k.:200, F.k.:7, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:1, L.sk.:5, V.k.:2, Vé.:1, Msz.:1, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:-, M.i.:azonnal.

Tiszai számszeríjász

A legősibb mechanikusan megszerkesztett távolra ható lőfegyver magyarországi megjelenése a XIII. század közepére tehető, elterjedése pedig robbanásszerű volt. Az 1400-as években sorra alakultak a Szent Sebestyén lövésztársaságok, a nagyszebeni íjgyártó céhek termékei messze földön híressé váltak, és a főként erdélyi és tisza-vidéki harcosok a magyar sereg egyik legfontosabb hadrészévé váltak köszönhetően a katonák remek felszereltségének, kitűnő képzettségének és hazájuk iránti elkötelezettségüknek.

K.k.:450, F.k.:15, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:2, L.sk.:8, V.k.:3, Vé.:4, Msz.:3, F.t.:nehéz, E.f.:számszeríj, M.f.:rövidkard, P.t.:nagy, L.k.:-, M.i.:1235.

Hajdú

A XV. század végén, a szarvasmarha-kivitel fellendülése során kialakult fegyveres állathajtó réteg neve a hajtó szóból ered. Egzisztenciális gondjaik miatt a védekező harcok hadiigényét kihasználva fokozatosan alakultak át katonai szabadcsapatokká, és egyre jelentősebb haderővé váltak a seregben. Gyalogosan harcoltak (a lovas harcmodort csak a XVI. századtól kezdték átvenni), fegyverük a görbe kard, csákány és lándzsa, bal karjukon pedig kis kerek pajzs képezte felszereltségüket.
K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:-, V.k.:5, Vé.:3, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:görbe kard, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:-, M.i.:1480.

Banderiális nehézgyalogság

Az 1400-as évektől a külhoni hadváltozások és a nagyobb városokban elkezdődő polgáriasodás hatására megjelentek a nehézfegyverzetű gyalogos csapatok, és igen rövid idő alatt a magyar sereg elemi részévé váltak. A hazai kedvezőtlen állapotok ellenére a hadrész képzettségben felvette a versenyt nyugati társaival. A harcosok nyugati és cseh mintára sodronypáncélban küzdöttek, kezükben a tőrbalta és a lándzsa „kereszteződésével”, az alabárddal és a földesúr címerével ékesített fapajzzsal.

K.k.:750, F.k.:45, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:9, Rs.:10, T.sk.:6, L.sk.:-, V.k.:7, Vé.:6, Msz.:5, F.t.:nehéz, E.f.:alabárd, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:1405.

Lovasság

Székely gyepűőr

Az ősmagyar székely férfiak a szívós és gyors mozgású belső-ázsiai tarpánon lovagoltak, még a rettegett és rettenetes fegyvert, a visszacsapó íjat használva. Akár 200 méterről is képesek voltak az ellenségre rettenetes nyílzáport zúdítani, találati pontosságuk pedig még levegőbe nyilazással is igen magas volt. Harci értéküket megkoronázandó, adott esetben mesteríjász voltukat meghazudtolva még közelharcban is megállták a helyüket, másodlagos fegyverüket az ívelt pengéjű mintegy 80 cm-es szablya jelentette.

K.k.:500, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:4, L.sk.:7, V.k.:6, Vé.:5, Msz.:6, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.

Levente

Bár az államalapítás után a magyar királyok egyre inkább a nyugati típusú nehézlovasságra támaszkodtak, még évszázadokon keresztül a főként a Tisza-vidékről származó paraszti könnyűlovasság alkotta a sereg legnagyobb részét. Jóllehet felszerelésük hagyott kívánnivalót maga után, de ezeknek a királyi birtokokon élő paraszti harcosoknak szellemiségére még a régi hagyományok hatottak, az ősi harcmodort gyakorolva pedig gyakran keltettek zűrzavart még a legszervezettebb hadak soraiban is.

K.k.:350, F.k.:15, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:3, L.sk.:5, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:4, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:azonnal.

Dalia

Zsigmond király 1397-ben bevezette a militia portalist, mellyel a paraszti harcosok magyar hadból való kivonását kívánta megakadályozni. Előírta, hogy minden 20. jobbágyteleknek ki kell állítania egy lovasíjászt, így a XV. századtól ők képezték az íjjal és rövidkarddal felszerelt könnyűlovasságot. Azonban védőfelszerelést nem írt elő a törvény, tehát tulajdonképpen az egység csak felváltja a közben nemesi uradalmakba került – és ott földművelésre, állattenyésztésre kényszerített – könnyűfegyverzetű leventéket.

K.k.:450, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:5, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:1400.

Hadfi

Királyi szerviensek, várjobbágyok és egyéb hadakozó várnépek alkották ezt a hadrészt, melyet sokan átmeneti típusú (félnehéz) lovasságnak kategorizálnak. Ezek a vitézek csak a királynak tartoztak hadkötelezettséggel, ezért helyzetük viszonylag kedvező volt, viszont jogilag nem voltak a közszabadság részei, így a várszervezettől önkényesen nem szakadhattak el. Képzett egységet képeztek, ám vagyoni helyzetük csak egy reflexíjat, fokost és bőrpáncélt tudott biztosítani számukra.

K.k.:500, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:5, V.k.:6, Vé.:6, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:reflex íj, M.f.:fokos, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:azonnal.

Huszár

Az egyesek által tévesen a török elől menekülő szerb lovasok lovasrablót jelentő gusar szavából eredeztetett nevű magyar királyi huszárok a XV. század derekán kezdtek egységbe kovácsolódni. Ezeknek a csúcsos süvegű, mellvértben és páncélingben, görbe szablyával küzdő harcosoknak híre félelmetes volt a maguk korában, elsősorban az ősi magyar lovas taktikájuk miatt, mely a hirtelen rajtaütésekre, az ellenség tőrbe csalására, félrevezetésére és teljes megsemmisítésére épült.

K.k.:700, F.k.:40, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:7, L.sk.:-, V.k.:10, Vé.:12, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:szablya, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1450.

Banderiális nehézlovasság

A XV. században a báró megnevezés a legmódosabb társadalmi rend megjelölésévé vált, akiknek csapatai ettől fogva már saját zászló alatt vonultak a magyar hadba. Ezek a zászlóaljak igen képzett és vakmerő harcosokat foglaltak magukba, akiknek hatékonysága így már a királyi elitcsapatokéval vetekedett, mennyiségileg pedig messze meghaladták azokat. A bandérium gerincét a nehézlovasság képezte, melynek felszereltsége - a szilaj harci mének páncélzatát leszámítva – hiánytalan volt.

K.k.:800, F.k.:55, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:9, L.sk.:-, V.k.:7, Vé.:8, Msz.:6, F.t.:nehéz, E.f.:hosszúkard, M.f.:-, P.t.:nagy, L.k.:van, M.i.:1420.

Királyi vitéz

Államalapító királyunk, I. István óta a nyugati nehézfegyverzetű lovagok folyamatos letelepedése volt megfigyelhető a Kárpát-medence területén. Ennek köszönhetően a király legmeghatározóbb seregrésze folyamatosan erősödött a főként németajkú vezéreikkel az élén, pedig csak az arisztokrácia és a legtehetősebb vitézek engedhették meg maguknak a csillogó fémpáncélzatot, a lándzsaszerű hosszú szablyát és a félelmetes nyugati harci méneket. Mindenesetre a magyar sereg legpusztítóbb alakulatát képezték évszázadokon át.

K.k.:950, F.k.:60, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:10, L.sk.:-, V.k.:8, Vé.:10, Msz.:6, F.t.:nehéz, E.f.:hosszú szablya, M.f.:-, P.t.:-, L.k.:van, M.i.:azonnal.

Segédnépek

Besenyő lovasság

A besenyők a magyarság ősi ellenségei, egyben kiváló harcosok, akiknek egy csoportja a koraközépkorban beolvadt a magyarságba. Jóllehet viszonylag kis számú közösségről van szó, jellegzetes fegyverükkel, a csillag alakú harci buzogánnyal félelmetes előhadát képezték a királyi seregnek évszázadokon át. Képességeiket azonban nagyban csökkenti, hogy bár képzett katonákról van szó, moráljuk alacsony, ha a csata kimenetele bizonytalan, gyakran meginog a vezérükbe vetett hitük.

K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:4, L.sk.:6, V.k.:6, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:buzogány, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:azonnal

Jászkun lovasíjász

A források szerint vad és torzonborz lovasíjász kunok szerves részét képezték a középkori magyar seregnek. A hét nemzetségre tagolódó pogányok feladata az elővédben elsődlegesen az ellenség megfélemlítése, sorainak megbontása, és optimális esetben üldözőbe vétele volt. A néhol a hetedik nemzetségének tartott jászokkal példás pusztítást vittek olykor véghez, ám egy esetleges keményebb közelharci csetepaté már végzetes lehetett számukra, ugyanis a kunok a csatákat leginkább az azt követő fosztogatás miatt kedvelték…

K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:3, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:1239.

Kun előkelők

A kunok erős és egységes nép lévén befolyással rendelkeztek a magyar hadvezetésre. Vezéreik helyett kaptak a seregtanácsban, a nemesség pedig a magyar nehézlovasságban harcolt. A türk nyelvű kun előkelők dús felszerelését képezte a csúcsos fémsisak, a hosszú ujjú szegecselt sodronying, és a nyugati mintára átvett bárd vagy kétélű kard. A nemesek nyőgéreikkel (katonai kíséret) együtt alkották ezt a hatékony nehézlovasságot, amely a kun nemzetség legerősebb pillére.

K.k.:500, F.k.:35, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:17, Rs.:19, T.sk.:6, L.sk.:-, V.k.:6, Vé.:7, Msz.:3, F.t.:közép, E.f.:bárd, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:van, M.i.:1239.

Káliz nyőgér

A Kazár Kaganátusból a koraközépkorban kiszakadó lázadó kálizok alkották annak idején a kagán testőrségét, és a X. századi európai betelepüléseiket követően a Magyar Királyságban is bensőséges szerepet kaptak. Ez a mohamedán hitét évszázadokon át megőrző misztikus törzs képezte a magyar sereg előhadának magvát, a keleti iszlám harcosok stílusjegyeit magukon hordozó kálizok a szablyára emlékeztető rövidkardjukkal és kis méretű kerek pajzsaikkal ütőképes csataindítók hírében álltak.

K.k.:350, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:rövid kopja, P.t.:kicsi, L.k.:nincs, M.i.:1150.

Rác guszár

A Mátyás által szerb huszároknak titulált délszláv lovasok voltak a török elleni balkáni küzdelem élharcosai. Szerbia 1459-es végleges eleste után tömegesen érkeztek a magyar seregbe, így folytatva több évtizedes csatározásaikat a mohamedán elnyomók ellen. Remek lovasegységet formáltak a magyar elővédben, és mint végvári katonák is megállták a helyüket. Felszerelésüket képezte az akár négy méteres, romboid pengében végződő kopja és a szabálytalan alakú pajzs olykor sisakkal és páncélinggel kiegészülve.

K.k.:400, F.k.:25, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:5, L.sk.:6, V.k.:6, Vé.:6, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k.:nincs, M.i.:1460.

Kopfschuss

Köszönet: Bagatur, Bimbashi, Czimbi, Csatádi, Manta GT, ST. Toma, Threepio Metalloglobus.


Jelmagyarázat:

K.k.: képzési költség – mennyibe kerül az adott egység.

F.k.: fenntartási költség – mi pénzt emészt fel léte körönként.

Hsz.: harcosszám – hány tagot foglal eredetileg magába.

Ms.: menetsebesség – milyen gyorsan menetel.

Fs.: futósebesség – milyen gyorsan szaladgál.

Rs.: rohamsebesség – milyen gyorsan rohamoz.

T.sk.: támadási sebzőképesség – milyen kárt tud okozni közelharcban (1-10).

L.sk.: lövedék sebzőképesség – milyen kárt okoz dobó-, lőfegyvere (1-10).

Vk.: védekezőképesség – milyen hatékonysággal védekezik (1-10).

Vé.: védőérték – milyen szintű védőfelszereléssel rendelkezik (1-10).

Msz.: morálszint – mennyire szilárd harci morálja (1-10).

F.t.: fegyverzet típusa – ált. könnyű, közép vagy nehéz.

E.f.: elsődleges fegyver – amit alapjáraton használ.

M.f.: másodlagos fegyver – speciális körülmények között.

P.t.: pajzs típusa – ált. kicsi, közepes vagy nagy.

L.k.: lóról való leszállási képesség – van, nincs vagy – (ha gyalogos.)

M.i.: megjelenési idő – azonnal vagy egy bizonyos időpontban.