Szovjet-kínai konfliktusok. Ujgúria.

……………

Folytatás. Előző rész vége: 145 hozzászólalás

……………..

Az orosz csapattestet – négy volt fehérgárdistákból álló lovasezred és egy lovas-tüzér osztály, összesen 2200 fő – 1934 novemberében összevonták egy ezredbe, Csernyev ezredes vezetésével. Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a Fehér Gárda volt tagjai bátran, vállvetve, gyakran komoly vesztességeket szenvedve harcoltak a vörös katonákkal együtt egy idegen ország érdekeiért, méghozzá a volt fehér tisztek teljes mértékben együttműködtek a vörös tisztekkel és komisszárokkal? A válasz roppant egyszerű: megígérték nekik, hogy hazatérhetnek hazájukba, illetve nagyobb földterületeket kaphatnak az eddig fel nem tört, vagy gyéren lakott, de mezőgazdálkodásra alkalmas vidékeken.

   A dungánok felkelését sikerült leverni méghozzá ez annak is betudható, hogy ezek a tartomány egyéb népeit is fosztogatták a lázadás alatt, ezzel is komoly ellenfeleket szerezve maguknak – elsősorban az ujgurok személyébe. Ezek a tartományi vezetés támogatására kiállítottak egy teljes létszámú lovas hadosztályt, amely igen jelentős szerepet játszott a harcokban, amit jelentéseiben többször is kihangsúlyozta a ,,Déli front” parancsnoka, Bektyejev tábornok.