Épp az a durva - ahogy olvasom a másik topicban - , hogy mindezek ellenére MÉGSEM válhatok az emberi jogokkal felruházott, kívánt állapotú emberré. Szabad döntésem ugyan, hogy hová megyek, de mégsem tehetem legálisan. mindannyiunk egyik fő útja lehet, hogy az őt körülvevő társadalom hasznos, épületes tagjává váljon. NEM építkezésre mennék dolgozni, NEM bűnözni mennék, NEM elfoglalni egy amerikai helyét, hiszen ha számomra van munka odakint, viszont kint vannak munkanélküliek, nyílván megelőzhetnének - ha akarnának...

Tele vagyunk álmokkal és reményekkel. Családot szeretnénk, gyereket. Egyszerű, apró fogaskerékké válni, akikek hálás az őt körülvevő társadalom, hogy vele jól működik a gépezet. Termelek, pénzt keresek. Alkotok, építek. Itthon szerettem volna, de nehéz vagy nem megy, meguntam és az emberi tartásom meghúzta a vonalat, ennyi. Van olyan hely a Földön, ahol megbecsülik az egyszerű embert is és itt most nem "hálákodásra" gondoltam, hanem arra, hogy elvégzek egy munkát és MEG TUDOK ÉLNI BELŐLE! Nagyjából tudom, hogy hol a helyem a hierarchikus létrában, sejtem, meddig juthatok fel, de ami már itt megy, az túllépi az ésszerűség határait. Ahogy egy román jön ide dolgozni egy jobb élet reményében, úgy mi is keressük a nekünk való helyet. A Vándorlás egy teljesen értelmes és természetes folyamat. Nem értem ezt a sok rohadt kéziféket... Aki nem állja meg a helyét, úgyis kibukik, nem?