A központi kínai államigazgatási szervek, gyakorlatilag, egyáltalán nem tartották ellenőrzés alatt az Ujgúriában kialakult helyzetet, és semmilyen hatással sem voltak a terület hétköznapi életére. A kialakult helyzetben, miután 1933 áprilisában Ujgúriában Shen-Shi-Caj duban (közigazgatási méltóság) ragadta magához a hatalmat, az új vezetés kénytelen volt északi szomszédjától kérni segítséget. A helyi kínai erők gyakran nagyon kis-létszámúak vagy gyengék voltak ahhoz, hogy ellenálljanak az egyre nagyobb méreteket öltő muzulmán önállósági mozgalomnak. A kínai katonák gyakran szétfutottak a muzulmán szabadcsapatok láttán. Ebben a helyzetben az egyetlen, magas harcértékkel és fegyelemmel bíró alakulat a fehér gárda volt katonáiból szervezett kozák ezred jelentette (Pappengut ezredes vezetésével), amely, csekély létszáma dacára, de rendkívüli fegyelmének köszönhetően, többször is megverte a jóval nagyobb létszámú muzulmán lovasság egységeit.