No, belekezdem az összefoglaló cikkek megírását, mint ahogyan azt ígértem is

..................

 

Sindzjan (Ujguria) problematikája, az orosz-kínai kapcsolatokban, a XIX. Század 70-es éveiből ered, amikor a helyi muzulmánok Jakub-bég vezetésével gyakorlatilag megszüntették a kínaiak uralmát ezen a hatalmas területen, és bejelentették önálló államuk alapítását. Ebben a helyzetben a Cin-dinasztia kénytelen volt Oroszországhoz fordulni segítségért. Az Orosz Birodalom beleegyezett a segítségnyújtásba, és Sindzjan területére benyomultak az orosz reguláris hadsereg és a kozákok alakulatai, majd ezek segítségével a kínaiaknak sikerült leverni Jakub-bég felkelését. Attól függetlenül, hogy a győzelem rendkívül gyors volt, és könnyű lett volna megtartani a területeket, Oroszország visszaadta Kínának ezt a tartományt, a Szentpéterváron kötött, 1881-ben kelt egyezménynek megfelelően.

   Az is természetes, hogy a csapatkivonások után Oroszországot továbbra is foglalkoztatta Sindzjan helyzete, mivel az adott régióban állandó, agresszív terjeszkedésbe ütközött a brit kereskedőházak ügynökei részéről. Ezért Ujgúria egyes városaiban orosz diplomáciai missziókat hoztak létre, a különböző rangú hivatalnokok, illetve államférfiak vizitje sem ment ritkaságszámba. Így, például, 1885-ben ezen a területen megjelent a Turkesztáni megye helytartójának titkos tanácsosa, Broniszlav Grombcsevszkij hadnagy, majd két évvel később, Kína eme megyéjét, mivel kitört egy pestis-járvány, meglátogatta a Szibériai katonai körzet főorvosa, N.L.Zeland ezredes.