Az új, magyar vezetésű birodalom az asszírokkal való hosszas küzdelmek eredményeként jött létre. A döntő fordulat a két állam erőviszonyában akkor következett be, amikor Huvaksatra (akkádul: Umakištar) hadai 612-ben bevették Ninuát, az asszírok fővárosát.

 

 

Komoróczy Géza:

 

615 őszén bekapcsolódtak a háborúba a méd seregek is. Umakištar (Huvahštra, a görög forrásokban Küaxarész, kb. 625–585) lovassága az Alsó-Záb mentén vonult Asszíria ellen. A következő évben, 614-ben Umakistar elfoglalta Aššurt, majd a feldúlt város falai alatt találkozott és szövetséget kötött az ostromot elkéső Nabú-apal-uszur babiloni királlyal.
612 tavaszán a babiloni és a méd sereg összehangolt támadást indított az asszír főváros, Ninua ellen. Három hónapos ostrom után, 612 augusztusában Ninua elesett. Meghalt Szín-sar-iskun, az asszír király is. A várost kegyetlenül feldúlták és elpusztították – ebben valószínűleg döntő része lehetett a szkítáknak is.

 

Ninua elfoglalása után Asszíria nyugati seregeinek fővezére királlyá nyilvánította magát, és Harrán [később: Carrhae – Avarus] városában, Asszíria nyugati „fővárosá”-ban (a Balih folyó mentén) trónra ült. Hangzatos nevet választott: II. Assur-uballit [= akit Aššur isten életre keltett – Avarus] (612–609); neki azonban nem sikerült nagy elődje tettét megismételni, Assur isten nem keltette életre a birodalmat.