ekatlan: szerintem mindenkiben van irigység, miközben örülni tud a más bezöldülésének is. De attól még természetesen összeszorul a szíve. Én is valahányszor átélem ezt, és közben rettegek, hogy nekem majd megint nem sikerül. De igyekszem pozitív gondolatokat tömni a saját fejembe. Igyekszem. Nem mindig sikerül. De ezt be lehet vallani, nem egy amcsi hepitopik ez az egész, amiben mindig mindenki jól van, és vigyorog folyton.