Az állambiztonsági szervezetet egyébként többször is szétbontották, a KGB még a nyolcvanas években sem tudta visszaszerezni azt az erőt, amivel az egységes állambiztonsági szervezet hatalma csúcsán, a Sztálin halála utáni interregnum során, Berija alatt elért. Akkor az MVD alá tartozott az állambiztonság, a hírszerzés, a rendőrség, a közigazgatás, a határőrség, stb. stb., és ráadásul gyakorlatilag teljesen független volt a pártszervektől, ami még a terror időszakára nyúlt vissza, ugyanis az NKVD terrorizálta a pártszerveket, és nem fordítva.

Berija kivégzése után aztán szétválasztották a belügyminisztériumot, és mellette létrehozták az egyébként is fokozatosan eljelentéktelenített minisztertanácsnak alárendelt állambiztonsági bizottságot (KGB), amelyik a belügyminisztériumtól (közigazgatás, polgári rendőrség) elkülönült, és területi szervei a területi pártszerveknek lettek alárendelve. Ugyan már Sepilov, majd Szerov alatt kezdte visszaszerezni befolyását, de azért végig alárendelt maradt a területi pártszerveknek. Igaz, a hetvenes évektől már nem a minisztertanács állambiztonsági bizottsága, hanem a SZU állambiztonsági bizottsága volt, azaz növekedett államigazgatási önállósága.

Azt hiszem egy darabig még a határőrség sem tartozott hozzá (pedig az egy monolitikus állambiztonsági apparátus egyik első szerzeménye szokott lenni), a nyolcvanas években aztán már kapott egy rakás különleges katonai alakulatot (belügyi csapatok), stb. stb., de az 53-as monolitikus állapotot soha nem érte el újra. Persze ha a rendszer sokáig fennmarad, valszeg idővel újra királycsinálóvá lépett volna elő. (Andropovval már félig azzá vált, de aztán 91-ben nem használta ki lehetőségeit, pedig akkor a rendszer bomlása miatt már az erőszakszervek rövid időpillanatra önálló hatalmi tényezővé válhattak...)