Eclogae historiae ecclesiasticae:

Ugyanannak az uralkodásnak [I. Iuatinianosénak] harmincadik esztendejében, a hatodik indictio idején, december hónap tizennegyedikén nagy földrengés támadt Konstantinápolyban ...Ugyanebben az évben a saját földjükről elfutó avarok Szküthia és Müszia tájára jöttek, és követeket küldtek Konstantinápolyba kieszközölni a császártól, hogy fogadja szívesen őket.”

Itt is keveredik a két követjárás emléke.

Összegezve az előzőeket: 557/558-ban azok a hunogurok, akik a Heftalita Birodalomra zúdulni készülő türkök elől kitértek, a Kaukázus vidékén táboroznak. Egy Kandikh nevű férfi vezetésével követet küldenek Bizáncba, ahol I. Iustinianus császár vállalja az évi adó fizetését, csak hogy zaklatásaiktól mentesüljön. Lehet, hogy ez nem történt meg mindjárt, Tonnunai Viktor híradásából nehéz eldönteni ezt, hiszen Örményország ekkor is (mint korábban) megoszlott a rómaiak – jelen esetben Kelet-Róma – és az irániak – az adott időszakban a Szászánidák – között. Elképzelhető, hogy Arménia római uralom alatt álló vidékeit sanyargatták a várkonyok, annak érdekében, hogy a császárt rendszeres fizetésre bírják.

Amikor aztán Jusztinianosz 565. nov. 14/15-én meghal, rá egy hétre már kopogtatnak is az avar követek Tergazisz vezetésével, hogy a Bizánccal kötött adófizetési szerződést a bekövetkező haláleset miatt – a nemzetközi jogszokásnak megfelelően – megújítsák.