Kedves Püspöksegéd!

 

Egy kissé hézagosak a történelmi ismereteid.

 

Az első spanyol alkirályság Új-spanyolország (Virreinato deNueva España ) volt, ezt 1535-ben szervezték meg. A második Peru (Virreinato del Perú), ami 1543-ban állt föl.

Ez a két alkirályság volt egészen a Bourbon-korszakig.

Természetesen ezek kisebb, kezelhetőbb egységekre lettek osztva, amik főkapitányságok (capitanía general), királyi audienciák (audiencia real) és kormányzóságok (gobierno) voltak.

Ebbe most nem mennék bele, hiszen a gyarmati spanyol közigazgatásról egész könyveket lehetne írni.

A Bourbon-korszakban (1715-1808) ismét fölértékelődött a gyarmatok szerepe, ezért korszerűsítették a gyarmati közigazgatást is. Először 1718-ban hozták létre az Új-Granada (Virreinato de Nueva Granada) alkirályságot, amely a mai Kolumbia és Venezuela területére terjedt ki. Ezt a státuszt azonban csak 1739-1740-ben véglegesítették. 1776-ban került létrehozásra a Rio de la Plata alkirályság, amely lényegében a mai Argentína, Uruguay és Paraguay területére terjedt ki. Létrehozásának egyik oka, hogy a portugálok Brazília felől dél felé próbáltak terjeszkedni a mai Uruguay területén.

A főkapitányságok pedig olyan egységek voltak, amelyek az alkirályságon belül bizonyos önállóságot élveztek.

Főkapitányság volt pl. Chile, Venezuela, Guatemala (beleértve az egész Közép-Amerikai földnyelvet Panamá kivételével) és Cuba.

A függetlenség kivívása (1808-1826) után valóban voltak kisebb-nagyobb határviták, emiatt több háború is kirobbant a XIX. században, sőt még a XX-ban is.

Ettől függetlenül az egyes államok lényegében a gyarmati közigazgatási egységek mentén szerveződtek meg.

 

Nézzük sorjában:

 

Méjico – az egykori Virreinato deNueva España törzsterületeiből szerveződött.

 

Honduras, Guatemala, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica: az egykori Guatemala főkapitányságból szerveződtek meg.

 

Panamá: Kolumbiából vált ki 1904-ben.

 

Venezuela: önálló főkapitányság volt a Nueva Granada alkirályságon belül.

 

Colombia: a Nueva Granada alkirályság nyugati részéből alakult ki.

 

Ecuador: lényegében megyezik az egykori Real Audiencia de Quito területével.

 

Peru: a Vireinato del Perú területéből az ún. Alsó-Peru (Bajo Perú) területe

 

Bolívia: az egykori perui alkirályságból kivált Felső-Peru (Alto Perú) területe

 

Chile: a kezdetektől fogva elkülönülten fejlődött, bár formailag a perui alkirálysághoz tartozott. A gyarmati korban önálló főkapitányság volt.

 

Argentína: az ún. La Plata alkirályság törzsterületeiből alakult ki, az 1830-1880 közötti időszakban pedig meghódították az addig indián kézen lévő pampákat (Pampas) és Patagóniát.

 

Paraguay: már az 1540-es évektől önálló kormányzóság működött itt Asunción székhellyel, bár formailag a perui, majd 1776-tól a La Plata alkirálysághoz tartozott.

 

Uruguay: a La Plata alkirálysághoz tartozott, a spanyol-portugál, majd argentín-brazíl versengés eredményeképp jött létre 1828-ban.