Nagy úr a lustaság, a fenébe is... na jó, én meg nem is nagyon erőlködtem, hogy ellenálljak neki, sz'al csak ezért nem írtam még mindig le a véleményemet az utolsó részről. De most végre összeszedtem magamat :) Az igazat megvallva kb ugyanaz foglamazodott meg bennem mint benned (és ezt nem azért írom, hogy megússzam a hosszabb elemzést :), egyszerűen szinte ugyanezek a gondolatok fogalmazodtak meg bennem). Nem volt ez az utolsó rész rossz, csak némi hiány érzet azért maradt bennem. Mégis csak egy sorozat záró darabja (bár elég sok nyitott kérdés maradt bár az igaz, hogy az Atavus - Atavus kör lezárult, azaz velük kezdődött az egész és velük is ért véget), valami még kellett volna bele. Mondjuk speciel itt nem kimondottan "Liam kontra sok atavus harcra" gondolok - ha mondjuk normális, (értsd: nem agyatlan, nem agyon látványvilágozott, túlzásoktól mentes) keretek között, jól megrendezett akció jelentről lett volna szó, azt mondom egye-fene, jöhet - hanem ... nem is tudom... Félreértés ne essék, egyáltalán nem volt rossz, sőt remekül passzolt az EFCs évadnyitó - évadzáró részek sorába. Ezek a részek egyébként is a sorozat egészen remek részei voltak mindig is. Ingadozhatott bár az évadok színvonala, ez elejükre és a végükre sikerült az íróknak összeszedniük magukat. Még 5X01 is rendben volt :) Igaz, hogy van az emberben valami fura érzés (nevezhetjük, hiányérzetnek bár nem teljesen az, az én esetemben legalábbis nem egészen, mindjáárt le is írom miért) amit lehet (lehet?! nálam biztos :) ), hogy az okoz, hogy ez a sorozat tök utolsó része, ami valljuk be azért kicsit vacak érzés (nálam főleg). De - hogyis mondjam - magának a sorozatnak a szellemiségéhez remekül passzolt. Az utolsó évad akcióval jobban feltunningolt részei után tényleg kicsit nyugisabb mederben folyt az "uccsó" rész (sőt az az előtti is) de szerintem így illet bele az első évadban megkezdett sztoriba (ez nem legjobb szó, mivel a történet jóval korábbra nyúlik vissza, legalábbis a final conflict eredete nem az első évaddal kezdődött; de most nem jutott más az eszembe). Ahogy írtad rendben voltak a szövegek, a zene kimondottan remek volt, meg volt az a mással össze nem keverhető EFCs hangulat, és igen; meg érzés is volt benne. :) Végülis összegezve egy jó kis záró rész volt (még azzal az "érzéssel" együtt is :) )ami rengeteg folytatási lehetőséget hagyott hátra. Kicsit joban belemenve záró rész eseményebe: én is ugyanezt éreztem LIam ebben a részben alakított szrepével kapcsoltban: OK, visszajöttt, hogy segítsen Renee-nek "elfuvarozni" az atavusokat tőlünk de ennyi semmi much more. Egyébként én csak azt nem értem miért nem jött előbb, hiszen elvileg abból az energia "szmötyiből" ilyen alapon bármikor kijöhetett volna?Vagy ott a nagy közösben elmondták neki, hogy miért kell Renee-nek végignéznie ahogy szépen lassan (a végfelé drasztikusan gyorsan ) elhalálozik szinte mindenki aki közel állt hozzá? Esetleg, hogy ne maradjon senki akihez kötődne, és így könnyű szívvel vághasson bele a nagy kalandba? Nekem itt csak annyi a logikai bökkenő: nincs véletlenül Renee-nek egy testvére? Ha jól emlékszem (de javítsatok ki a ha tévedek) túlélte Zo'or kis üzelmeit az érzéseivel. Vele akkor most mi van? Majd küld neki egy képeslapot az atavus homeworld -ből vagy mi? Ezek után nekem pláne kissé fura volt, ahogy simán belement a dologba, azaz, hogy viggyük haza közösön Yulyn-t meg a "bandáját". Na mindegy, bár mondjuk itt kissé megszaladt a fantáziám, egy jövőbeni folytatás képe jelnt meg előttem. Nem, nem arra gondoltam, hogy akkor kövessük végig az útjukat (ez sem rossz de láttunk már " egy űrhajó + legénység + kaland és bonyodalom" típusú sorozatokat". Nekem egy nyitó kép villant be: Renee és Liam visszatér, még hozzá egy nem éppen jó hírrel .... /na innentől kezdve viszont sok lehetséges irány jutott eszembe, egy azonban mindben közös: mindeképpen egy húzos, "látványorgiával is megspékelt", de sejtelmes, a sorozat szellemiségét megőrző , persze szigorúan két részes ( :) ) nyitó epizód jár a fejemben/ Na de visszatérve a korábbi gondolat menetemhez: sz'al Liam nem sokat vizet zavart, éppen, hogy csak meghúzta a kulcsfontosságú lépéseket, de ez itt most elég is volt. Sandoval és Howlyn elhalálozása kicsit gagyi volt. Bár ez leginkább Howlynéra igaz, Sandoval más tészta. Végére azért kiderült, hogy főatavusunk nem volt olyan nagy hatalmú mint ahogy azt beállította. Simán elrakta láb alól az a másik. Csak az átlagnál kicsit cselesebb volt aki miután "összebalhézott az apjával - polgárháború meg ilyesmik - létrehozta a saját birodalmát. De ennyi, mint kiderült, követői közül többeknek lényegesen több eszük volt mint neki. Sandoval halál túl egyszerű volt. Hülyén hangzik de én így gondolom. Puff beleesett a vasrudakba, na bumm. Kissé méltatlan "kétes" értékű életműve után. DE legalább következetes: nem bánt meg semmit, és újra ugyan így tenne. tulajdonképpen emiatt a momentum miatt - ismét hülyén fog hangzani - lett a halála is olyan tipikusan sandoval-os. Viszont kár volt eltennni láb alól szerintem, sokat lehetett volna rá építeni egy esetleges folytatás esetén. Mondjuk ott van Tate, aki sunyi húzások téren nem marad le mesterétől. Most itt a lehetőség számára, hogy 'Sandi" örökségét a javára fordítsa. Szinte magam előtt látom ahogy Sandoval temetésén /megadta a módját, sandi pénzéből persze :) / a sír mellett állva ennyit mond: "Kösz főnök, mindig is tudtam, hogy a szívén viseli a sorsomat, ja és, hogy olyan nagyra tartott. (ennél csak az lenne jobb, ha Sandoval hirtelen megjelenne mellette és: "Valóban, magánál haszna vehetetlenebb "munkatársam" sohasem volt." Na jó, Sandoval feltámasztása nagyon gáz lenne ezek után, bár ki tudja ...)