Kagakusha Creative Commons License 2006.05.18 0 0 32

"Magyar párt, Magyar miniszterrel


Népszabadság • Kádár Judit • 2006. május 18.


"Magyar Bálintban a bizalom töretlen" - nyilatkozta a napokban a koalíciós tárgyalások kimenetelét illető találgatásokra válaszul Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az egyik kereskedelmi rádióban.

De kinek a bizalma? És hogyan lehet töretlen? Hiszen a kampány során a miniszterelnök kétszer is utalt rá: az új ciklusban szocialista oktatási minisztert szeretne. "Egy kis nyugalom most már nagyon jó lenne" - jelentette ki Gyurcsány az Orbán Viktorral folytatott tévévitában, mivel nyilván tisztában volt vele, hogy az oktatási rendszer megújítása körüli, évek óta tartó szüntelen felfordulás mekkora károkat okozott, s nem csak a szabad demokratáknak. (Nem világos, a nyugalom óhajtása miért jelentené a reform céljainak - például az etnikai szegregáció megszüntetésének - viszszavonását, amint azt Zolnay János a Népszabadság május 12-i írásában feltételezi.) A választásokat megelőzően az állampolgárok bizalma is megingani látszott: a közvélemény-kutatások szerint az oktatási miniszter fokozatosan lecsúszott a népszerűségi listák alsó felébe. Olyannyira, hogy több újságcikk feltételezte, még a végén elveszíti pártjának a választásokat.

Négy éve a politika iránt érdeklődő embereknek úgy tűnhetett, hogy a szabad demokraták a koalíciós tárgyalásokon egyetlen komoly feltételt támasztottak: Magyar Bálint legyen az oktatási miniszter, s ezért készek voltak az egészségügy rendbetételéről is lemondani. Sokan úgy emlékszünk, az első közös kormányzás idején, 1996-ban, amikor a Tocsik-botrány kitörése után az SZDSZ-nek ki kellett volna lépnie a koalícióból, hogy rendezni tudja szétzilálódott sorait, a párt azért maradt mégis bent a kormányban, hogy Magyar Bálint miniszter a helyén maradhasson.

Egy 2005 nyarán készült interjúban arra a kérdésre, hogy vajon az SZDSZ esélyét növeli vagy csökkenti az érettségi és felvételi vizsgák körül akkoriban kirobbant botrány, Magyar Bálint így válaszolt: "Nem ez a szempont vezérel, és bizonyos értelemben nem is érdekel. ... Nem érdekel, hoz-e szavazatokat a bukás korlátozása vagy az integrált oktatás megvalósítása. Nem azért lettem oktatási miniszter, hogy az SZDSZ szavazatait maximalizáljam, hanem hogy megvalósítsam a liberális oktatáspolitikát." (Magyar Hírlap, 2005. augusztus 12.) Ez a szerencsésnek nem mondható kijelentés mindenesetre alátámasztani látszik, hogy Magyar Bálint számára az oktatási reformnál semmi nem volt fontosabb. De hogy a pártjának se legyen?

Az SZDSZ ilyen gyorsan felejt? Idén a párt kis híján kimaradt a parlamentből, amivel április végén még Kuncze Gábor is tisztában volt, amikor megköszönte a taktikai okokból az SZDSZ-re voksoló szocialista érzelmű szavazók támogatását. Azóta egyre erősödnek a hangok, hogy a párt segítség nélkül, a maga erejéből is átlépte volna az ötszázalékos küszöböt. És már megint úgy látszik, a koalíciós tárgyalások központi kérdése ismét az, hogy Magyar Bálint legyen az oktatási miniszter. "Szocialista politikusok szerint azonban Gyurcsány Ferenc hitelességének szempontjából kulcskérdés, hogy MSZP-s miniszter irányítsa az oktatási tárcát" - írta a helyzetet értékelve a Népszabadság (2006. május 12.). A kampány során ez ellen egyetlen liberális politikus sem tiltakozott; senki sem állt elő azzal, hogy az SZDSZ ragaszkodik Magyar Bálint miniszterségéhez. Az többször is elhangzott, hogy előbb a program legyen meg, a személyekről azután kell tárgyalni. Magyar Bálint pedig úgy nyilatkozott, ha nem lesz újra miniszter, "talál magának feladatot" (Magyar Hírlap, április 10.). Mindez azt a hitet kelthette, hogy a pártvezetés belátta: a pártnak nem érdeke a népszerűségét vesztett Magyar Bálint további minisztersége. Azok a szabad demokraták, akik megkönnyebbülve szavaztak saját pártjukra, mert egyébként nem értettek egyet az oktatási reform megvalósításának módjával, egyebek közt a felsőoktatásban hosszú ideje uralkodó kaotikus állapotokkal, a szocialista átszavazókkal együtt most keserűen csalódhatnak.

Magyar Bálintnak, a rendszerváltás egyik emblematikus alakjának személyisége ólomsúlyként nehezedik a pártra, amely, most úgy látszik, talán kész az Országgyűlésbe éppen hogy bejutott SZDSZ jövőjét is kockáztatni érte. Kinek jó ez?

Kádár Judit
az SZDSZ tagja
"