egy szubjektív leírás:

 

Tavaly résztvettünk rajta. Az oklevél itt lóg az irodám falán :), büszke vagyok rá.

 

Azon a szombat-vasárnapon 1700km-t mentünk két barátommal-csapattársammal (mivel egyikünk sem pesti).

 

A versenyen 1200Km volt a táv. Ez 23 óra alatt (1óra kötelező pihenő éjfélkor)--> az átlag 52km/ó .... ez így jól hangzik, ...

DEEE!!! ebben benne van az is, amikor tankolsz-pecsételsz-eszel-iszol-stb...,

tehát amikor haladsz, akkor húzod ahogy bírod,

mert különben késel az ellenörzőpontról és akkor hibapontot kapsz. 

Jól hangzik az is, hogy hiába érsz oda hamarabb az ellenörzőpontra, mert csak akkor kapsz pecsétet, ha a te időd eljön...

DEEE!!! éppen azért igyekszik mindenki, mert így nyer 10-20 percet, hogy leszálljon a nyeregből,

tehát amikor haladsz, akkor húzod ahogy bírod. 

Még arra is sajnálod az időt, hogy megállj miközben az itinert nézed (amit az induláskor a kezedbe nyomnak), ezért a profik lámpákat tesznek a motorjaikra, sisakjaikra, mint ezen a topicon is láthattad már a megoldások egyikét. 

 

Délben indultunk el. Délután a Bakonyban kifejezetten öröm volt motorozni.

 

De voltak pillanatok - főleg éjszaka -, amikor nem sok fogalmam volt, hogy éppen az ország melyk részén is vagyunk....  csak követtem az itiner utasításait. Utólag böngésztem végig az utat a térképen. Szép helyeken jártunk, de ez a verseny nem erről szólt.

Csak az utakat, kilométereket és kereszteződéseket számoltuk. 

pl.

Az éjszaka kellős közepén egy vadásztársaság magánútjára kellett befordulnunk - amelyet egyébként az égvilágon semmilyen tábla nem jelzett -, majd azon menni a semmibe vagy 15km-t, mire az első fények bizonyították nem tévedtünk el. Barátom motorjából az utolsó csepp benzin csöppent a hengerekbe, amikor megérkeztünk. Nem gondoltuk, hogy nem lesz azon a vidéken éjszaka kút.

Az őzek úgy jártak-keltek elöttünk, mintha ott sem lettünk volna. ... Hát érdekes volt ...

Csak egy ember ütközött őzzel. Azt mondták nem rossz statisztikailag :((

Itt volt a kényszerpihenő egy "vadászházban", valami meleg levessel.

Kétségbeesetten indultunk egy kis benzint kunyerálni a pihenőn lévőktől. 

Talán éppen MRT volt az az áldott ember, aki az öreg brömös oldalkocsijából egy egész hordó benzint emelt ki hatalmas meglepetésünkre. Ja és még speckó benzinlopócsövet is adott hozzá!!!

EZÚTON IS KÖSZÖNET ÉRTE! 

 

A hajnal a Mecsek szerpentinjein talált minket. Mit mondjak ... döntögettem már bátrabban is. 

 

Tolna vármegye környékén kaptunk egy kis esőt, de akkor már csak az álmosság volt fenyegető. Számomra itt volt a holtpont.

 

A befutón már szikrázóan sütött a nap.

 

Tehát:

Jó motorral, jó erőnéttel, jó felszereléssel, jó társakkal akár vidám is lehet a dolog.

 

 

Szerintem EGYSZER érdemes végigcsinálni, megmutatni magadnak, hogy képes vagy rá.

 

Üdv,

Laci