" Jeleket már a nagycsaládok is használhattak"

Természetesen. Pl. a területük megjelölésére. Csak hát azok még csak legfeljebb hasonlítottak egy-egy későbbi irásjelre, de nem volt írás funkciójuk. (Egyedi előfordulás, egyedi jelentéssel.) Az írás, sztem valami közös (elfogadott) fogalomrendszer képi vetülete. Vagy valami ilyesmi. Ahhoz már egységes értelmezés tartozik. A nagycsaládon belül ilyen jelrendszerre nem volt szükség, mert naponta találkoztak, és elmondhatták egymásnak, amit akartak.

T.u.: Az írás a gondolat rögzítése jelekkel.

Ha ezt a meghatározást elfogadod, akkor írásnak tekinthetők a közlekedési táblák, a fejfák jelei, a fazekasszimbólumok, az uralmi és vallási jeleképrendszerek elemei stb is. Ezek a preírás példái, amivel még nem lehet regényeket, vagy krónikákat írni, de valamilyen egyszerűbb fokon, szűkebb területen igen jól lehet velük gondolatokat közölni. Ilyen preírásra kőkori körülmények között élő népeknél is van példa (pl. a pápuáknál, ha jól emlékszem)

****************************************************************

""Az emberek kezdetben így éltek, nem volt nagyobb társadalmi egység."
Ez pedig azopn nézetek közé tartozik, amelyeket szintén nem lehet bizonyítani,"

Látod, ez az, amit nem is kell, mert evidencia. Kezdetben nem voltak törzsek, csak nagycsaládok. Kezdetben az állati léthez hasonlított az emberek élete is. Ezen már túlléphetünk. És ha megfigyeled az állatok "nagycsaládjait", mindig akkora területet uralnak, ami a létfenntartásukhoz szükséges élelmiszert bizosítja. Ha a "termőterület" nagyobb, akkor több nagycsalád (majom, vagy oroszláncsapat) található egymás mellett. Viszont igen-igen féltékenyen őrzik a területüket. Ez egyszerű biológia. Innen indultunk, ha tetszik, ha nem. A többi meg már datálás kérdése.

T.u.: A datálás valóban fontos. De éppen ez az, ami hiányzik.