"ha figyelembe vesszük, mi történt közvetlenül azután, hogy az oroszok győztek. ... Ez bizony a legszabályosabb háborús bűn volt."

Én pedig veled értek majdnem egyet, de teszek egy lényeges észrevételt!
A kegyetlenkedés, nők tömeges megerőszakolása, nem csak közvetlenül a győzelem után, hanem előtte, alatta, minden szintéren az előrenyomulás közben is egyforma intenzitással folyt. Ezért háborús bűn.
Ezért az a balliberális divat teória miszerint, felszabadítottak minket a szovjetek és ami utána történt, az más kérdés, pofátlan cinizmus. Hősként ünnepelni egy pokolbeli sereget és annak barbár pusztítását a civil lakosságban, pusztán a gyengébb vadállat legyőzetése miatt.

Egy kis flooddal élve:
"Valóban más kérdés, amennyiben a csöbörből vödörbe esés tipikus esetét próbáljuk külön témaként kezelni.

A szovjet rémuralommal azonban annyival rosszabat kaptunk, hogy a náciknál erősebbek voltak, a magyar etnikumra nézve sokkal bosszúéhesebbek, vérszomjasabbak, kegyetlenebbek és halálosabbak.
Vannak akiknek inkább felszabadulást jelentett e barbár horda, de az nem a magyar etnikumú lakosság volt.
Szóval, csak ne ünnepelje senki az 1956-os forradalmunkat vérbe tipró Szovjet birodalmat, vagy a hadseregét, mert a magyarság számára többet ártottak mint a nácik!

Magyarország csak vesztett a háborúban, aki győzelmi mámorban veri magát ez alkalomból, az minimum primitív és ostoba."

A háború vége pedig mindig örvendetes esemény.