Anamnézis:

A Fidesz-MDF 1993-as pártszékházügye kapcsán került elõször nyilvánosságra Simicska Lajos neve. Simicska Orbánék kollégiumi társa volt, így került a Fidesz közelébe. Bayer Zsolt Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez címû 1994-es a Népszabadságban megjent cikkében a következõket írta: "Most itt az idõ az árulásra: igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem õket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres õr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón." Simicska neve késõbb az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökeként lett ismert a Fidesz kormányra kerülése után. Ekkor derült ki az is, hogy többek között Schlecht Csaba - és mások - segítségével több mint tíz, úgynevezett Fidesz-közeli céget adtak el jelentõs köztartozásokkal Josip Tot-nak és Kaya Ibrahim-nak. Simicska a Körösényi által gazdasági ügyeket intézõk legfontosabb figurája. A Fidesz-MDF székház eladásából például 1992-93-ban csaknem 700 millió forint bevételhez juttatta a pártot és a párt vezetõit. A székházból származó bevétel további útjáról csak sejtések vannak. Simicska ugyanakkor a Mahir Rt. vezetõjeként a jobboldali sajtó megteremtésében is jeleskedett: 1994-ben a Hírlapkiadó Vállalattól bérbe vette az állami tulajdonú Esti Hírlapot, az Expressz hirdetési napilapot, illetve a Magyar Nemzetet is. A Hírlapkiadó vezérigazgató-helyettesi székében ekkor az a Liszkay Gábor ült, aki ma a Magyar Nemzet tulajdonos-fõszerkesztõje. A Fidesz-közeli médiabirodalom kiépítéséhez vezetõ úton fontos lépés volt a Napi Magyarország alapítása volt - az újságot a Simicska közvetett tulajdonában álló Mahir Rt. egyik kft.-je hívta életre 1997 végén, majd 2000 áprilisában sor került a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet összevonására.

Legújabb:

Simicska és Kövér cégei nem fizettek