Próbálok egy hozzávetőleges számítást végezni:

 

1849. június közepe táján a Görgei-vezette feldunai hadsereg öt hadteste, egyenként átlag 9000 ezer emberrel plusz az elkülönített seregrészekkel (Kmety-hadosztály, Görgei Ármin különítménye, stb.) kb. 53 ezer főt tett ki.

 

Az oroszok ellen rendelt Wysoczki-féle IX. hadtestnek szintúgy kb. 9500 katonája volt, mellette a Kazinczy-hadosztály és a lengyel légió együtt durván 7 ezer főre rúgott.

 

A délvidéki hadsereg IV. hadtestének plusz a Temesvárt ostromló V.-nek együtt 21 ezer embere volt, a 7 ezer fős erdélyi hadosztállyal és a péterváradi helyőrséggel együtt ez kb. 34 ezer katona.

 

Erdélyben a VI. hadtest (valójában inkább hadsereg) 32 ezer fős volt, a gyulafehérvári várőrséggel együtt 37 ezer.

 

Akkoriban szerveződött a 9 ezer főnyi tartalék, amelyikből később a X. hadtest alakult meg.

 

Összevissza ez körülbelül 149-150 ezer regisztrált honvéd, akiket a kiképzettség, fegyverzet terén nem ritkán fényévek választottak el egymástól. Semmi esetre sem voltak nemzetőrök, ezekből már 1848-ban is több százezer akadt az országban, de max. rendvédelmi feladatokat voltak képesek ellátni.

 

A soron következő ellenérv valószínűleg az lenne, hogy legfeljebb papíron létezett ennyi katona. De pl. amikor Görgei vezette hadsereg három hadtestét közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt összeszámolták, az 5 ezer újonccal együtt 29 900 fő jött ki végeredménynek. A csökkenés a június közepi állapothoz képest alig pár ezer főt tesz ki, ez lényegében egyenlő a menet közben elszenvedett harci veszteséggel. Magyarán a valós helyzet és a regisztrált létszám túlnyomórészt fedte egymást.