Egyszer régen, amikor még nyulakkal foglalkoztam, összegyűlt a nyúltrágya egy embermagasságú kupacban. Elkezdtem kihordani utánfutóval egy ismerősöm földjére. Miközben pakoltam az utánfutót, egyre csak egereket találtam , több korosztályban a kupacban, gondolom a kiszórt terményen, tápon éltek. Ott szaladgáltak szerteszét körülöttem. Kiengedtem a 4 fehér gyönygtyúkom, azok meg mind a bolondok szedegették össze az egereket. EZ így most horrornak tűnik, ezért elnézést is kérek az egérbarátoktól, és az esetleges egér olvasóktól, de egyetlen egy sem maradt, gyönygik meg olyan hatalmas begyet raktak maguknak, hogy öröm volt őket nézni. Ezután nemegyszer volt hogy a terményes zsákokat a gyöngyik karámjában hajtogattam, és ami esetleg közte volt egér, annak nem volt egérút.