Mit szóltok a következő filmhez?
Ring of the Nibelungs / Curse of the Ring
Rendezte: Uli Edel
Német–angol–olasz–amerikai koprodukció
2004
Bizonyára sokaknak feltűnt benne egy bizonyos vérszerződő rítus, amikor Günther király, Siegfried és Giselher herceg szövetkeznek egymással, miközben a gonosz Hagen kihallgatja őket. Ennek a jogi aktusnak a szertartása emlékeztet a Hérodotosz és az Anonymus (P. magister) által leírt vérszerződési eljárásra.
De ott van pl. a kovácskirály motívuma is, amely a sztyeppei tárkányok szerepét idézi fel előttünk (vö. még a méltóságnevet az etruszk Tarkhuna város nevével). És a sort még hosszan folytathatnánk.
A Nibelung-ének hunjai köztudottan azonosak a hunogurokkal, Európa akkori vezető katonai hatalmának birtokosaival… Krimhilda, Brünhilda, a sárkány kincse – ezeknek a mitikus szereplőknek és elemeknek a germán voltát a történeti valóság kutatóinak majd valószínűleg gyökeresen revideálnia kell…
Ahogy a magyar–izlandi kapcsolatokat is például. Türkir vitéz, a „Szerencsés” Leif Eirikson nevelője, a nevezetes expedíció rangidőse, a kölönös „déli” harcos, aki a legdélibb felfedezett amerikai földnek a Vinland (Szőlőország) nevet adta, mert elkóborolva különös – a vikingek számára ismeretlen – bogyókat talált, aligha lehetett magányosan kóborló türk száműzött az izlandiak között… (Szőlő egyébként nem fordul elő a 46. szélességi körtől északra Amerikában, ami fontos támpont Vinland fekvésének meghatározásánál.)
A dán Schöning már 1777-ben felismerte, hogy Türkir magyar lehetett, és 1844-ben az angol Samuel Laing is osztotta ebbéli nézeteit nevezetes művében…
A Fehér M. Jenő szerkesztette Ősmagyarok és vikingek kötet mellett (Buenos Aires, 1973) mindenkinek figyelmébe ajánlom a Nibelung-ének magyar fordítását:
A Nibelung-ének – Ó-német hősköltemény; ford.: Szász Károly; Ráth Mór, Pest, 1868 (Attraktor Kft., Gödöllő, 2004)
Nekem ebben a kiadásban volt meg:
A Nibelung-ének és a Frithiof-monda I-II; ford.: Szász Károly, Győry Vilmos; Lampel, Bp., é. n. (Remekírók képes könyvtára)
Magyar_Adorján:_A_Nibelung-ének_magyar_eredete
A teljes Nibelung-ének először a hálón:
A Badeni Állami Múzeum és a Badeni Állami Könyvtár 2003. december 13-ától 2004. március 14-éig tartó, közös kiállításának részeként először olvasható az Interneten a teljes Nibelung-ének.
Először olvashatjuk az Interneten a Nibelung-ének teljes szövegét. 2400 strófát 380 internet-oldalon. Mindez a Karlsruhéban működő Badeni Állami Könyvtárnak köszönhető, akik a Szigfrid, Krimhilda és Hágen történetét őrző kéziratot digitalizálták. A hangfelvétel közép-felnémet dialektusban hallható. A Nibelung-énekhez Lothar Voetz fűzött előszót, magáról a kéziratról és annak feldolgozásáról Ute Obhof szövege olvasható a badeni könyvtár honlapján.
