Arnold10 Creative Commons License 2006.04.21 0 0 1282

"Képzeld el ugyanezt a helyzetet kilátótoronyból nézve."

 

 


Üdvözletem Noway!

 

Megpróbálom még egyszer leírni, és ha még ezek után sem sikerül megérteni, akkor hagyom, mert már így is sok energiát fecséreltem az értetlenkedőkre.

 

ENSZ

(ENSZ zászló)


 

Ezen a fórumon egyesek úgy írtak rólam, mintha én azt állítottam volna, hogy a Föld lapos, nem értették meg, hogy egyáltalán nem ezt állítottam, és azt sem állítom, hogy gömb. Ugyanis a gömb, a sík, vagy egyéb formák csak geometriai alakzatok, modellek támasztékai, vagyis a dolgok rendezéséhez segédeszközök. Ezeket nem lehet összekeverni a valósággal.

 
Egyébként az ENSZ-nek, ha észrevették volna, lapos Föld a jele, ami alapján ugyanúgy lehetne közlekedni és leírni dolgokat. Nem kell begyöpösödni!

 

 

 

Készítettem 3D-s grafikus programmal (Maya) pár ábrát, hogy azok is lássák, akik nem tudnak különbséget tenni a valóság és a modell között. (A Maya a legjobb modellező szoftver, Hollywoodban többen is használják.)

 

1

 

(1. kép)

 


Hajótest, rajta árboc, alatta víz. Elől, felülről, oldalról és perspektivikusan is látszik a hajó modell valamint alatta a vízsík. (Nem akartam túl bonyolítani, annyi időm sajnos nem volt, és mivel itt a fórumon mocskos stílusban beszéltek velem, ezért többet nem is akarok mondani annál, amit most közlök, pedig még számos érdekes dolog lenne, ami elkerüli az emberek figyelmét)

 

 

Tehát adott a perspektivikus nézet:

 

2
(2. kép)

 

 

 

Ezt az alábbi kameraszögből látjuk, ami oldalról az alábbi módon néz ki:

 

 

 

 

3


(3. kép)

 

 

 

 

 


Oldalról jól látható kameránk (nézőpontunk helye), valamint a víz síkja.

 

 

Látható az is, hogy a hajót olyan magasból fogjuk nézni, mintha mi magunk is egy hasonló magasságú hajó árbocán lennénk!

Így fogunk pillanatokon belül eltávolodni, hogy pontosan megvizsgáljuk a perspektíva természetét, ami sokakat megtéveszt!

 

Tehát adott a perspektivikus nézetünk.

A másik hajóárboc magasságában, mi is egy ugyanakkora hajóárbocon ülünk!

 

4


(4. kép)

 

 

 

 

 

 

Elkezdünk Szépen lassan távolodni a hajótól, egyenes, a vízszinttől mért magasságunk változatlan marad!

 

5

(5. kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tovább távolodunk, egészen addig, amíg a hajó a horizonton nej látszik, ahogy azt 6. képen látjuk!

 

6

(6. kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne feledjük, hogy végig maradtunk ugyanabban a magasságban, és úgy tekintünk a messzi hajóra, mintha mi is egy hajó magas árbocán lennénk!

Most kellene tehát belepillantanunk a távcsőbe, hogy miként is látszik a perspektíva hatására a hajónk!

 

 


Zoomoljunk rá (közelítsünk rá) a kapott ábránkra, egy sima képnagyítással. Visszamenni nincs értelme a kamerával, mert akkor elveszne a perspektíva, mivel a 3D-s modellező szoftver is pontosan a perspektivikus látvány alapján rendezi az objektumokat, úgy, ahogy azt a valóságban is látni véljük! De erre mindjárt részletesebb kitérek.

 

 

 

7 - zoom

(7. kép - zoom)

 

 

 

 

 

Ez a zoomos ábra bár pixeles lesz, de azért valami jól fog látszódni rajta, éppen úgy, ahogy a valóságban is rendezi az elme a perspektivikus séma alapján a látványt, az objektumokat!

 

A perspektíva mint optikai csalódás matematikailag is pontosan levezethető. (Ezt mindjárt kimutatom. Erről egyébként sajnos nem tud az egyszerű ember.)

 

 

 

 

 

8 - zoom

(8. kép)

 

 

 

Távolodjunk el még jobban, hogy méginkább lássuk, mi történik valójában!

 

Ne feledjük, hogy ugyanabban a magasságban vagyunk, mint ahonnét elindultunk! Azonban mégis látható, hogy a hajó alja kezd eltűnni!

 

És ha már ennyire eltűnt a szemünk elől a hajó alja, most jusson eszünkbe, hogy nincs egyetlenegy hullám se a tengeren, amit modelleztünk! Vagyis úgy tűnik el a tengerünk felszínébén a szemünk láttára a hajó alja, hogy a víz eddig egy tükörsima és matematikailag a lehető legprecízebben megjelenített perspektivikus sík!

 

A tökéletes modellezés érdekében generáltam kis hullámokat a víz felszínére.

 

 

 

9
(9. kép, hullámok)


 
Ne higgye senki, hogy óriási hullámokat generáltam! Nem.

A hajó méretének megfelelő hullámokat generáltam. 

Be is mutatom a hajót oldalnézetből és közelről, a hullámokkal együtt!

 

 

 

 

 

 

 

 

10

(10. kép)

 

 

 

 

10 kép: Pontosan ekkora és véletlenszerűen mozgó hullámokat generáltam mindenhova, az egész tengerre!

Ezt a magasságot a hullámok sehol sem haladják meg. Nyugodtan csinálja utánam bárki! Izgalmas felfedezések ez a sablonok pufogtatása helyett!

 

Tehát ekkora hullámokkal a távolból, távcsővel így néz ki perspektivikusan a horizonton egy hajó. Ne feledjük, a kamera (nézőpontunk) végig ugyanabban a magasságban volt és van, ami oldalról, a hajó közelében a 11. képnek felel meg!

 

 

 

11

(11. kép: hullámok és a kamera állandó magassága, ami a távolban is változatlan)

 

 

 

 

 

Az is látható, hogy nagyon messziről, vitorla és árboc magasságban, enyhe hullámzás mellett a hajó alja teljesen eltűnik a horizonton, és a vitorla és árboc látható marad.

 

 

messziről, zoommal (távcsővel), hullámzó tengeren

(Messziről, zoommal (távcsővel), hullámzó tengeren.)

 

 

 

 

Mi történik tehát?

 

Mint már említettem, a perspektívához kapcsolódó optikai csalódás matematikailag is kimutatható. A hajó testének magassága legyen 2 egység, t=2 . A hajó árbocának magassága legyen 4 egység, á=4. Tehát a két test magassága, vagyis az egész hajó összesen 6 egység magas. A perspektíva mint rendezőelv sajátossága, hogy a vonalak és objektumok egy nullpontban futnak össze a távolban, és eme vonalak mentén elhelyezkedő objektumok és tárgyak e nullpont felé tartva (a szemlélőtől egyre távolabb) egyre kisebbeknek látszanak, majd végül 'eltűnnek' az adott pontban. Ha a nullpont felé (vagy a horizont felé) a testek nagysága  mondjuk adott szakaszonként 1 db egységnyit csökken, akkor belátható, hogy lépésről-lépésre van olyan helyzete a vizsgált testeknek, ahol:
t=2; á=4;
t=1; á=3;
t=0; á=2;
Vagyis amikor egy adott pontban eltűnik maga a hajótest a perspektíva alapján (t=0), egyértelmű, hogy még bőven látszik a hajó árbocának magassága (á=2).

 

 

Amin még érdemes elgondolkozni: Ha a perspektívában a tárgyak és dolgok egyre kisebbnek látszanak a távolság növekedésével, ebből talán bárki arra következtetne, hogy a távolban ténylegesen is összemennek a tárgyak vagy az emberek? Ugye nem. És mégis, miért hiszi azt az ember, hogy a Föld valójában gömbölyű, amikor ez is csak egy ugyanilyen modell az ideák rendezéséhez, illetve számoláshoz, valamint a jelenségek előrejelzéséhez?

 

A témában nem kívánok vitatkozni. Még egyszer: nem tagadom, hogy a Föld adott esetben lehet gömbölyű. Csak azt mondom, hogy egy másik modellel útnak indulva lehet teljesen lapos is, vagy bármilyen egyéb alakú is. Az emberek többsége ezt nem érti, de ez nem is baj, mert csak összezavarodnának.

 

 

A látszat néha csal, ha az ember nem tudja észrevenni saját elméjének játékát. Márpedig ez az emberek többségére igaz.

 

Vajon ezen az utolsó képen, a szemközti partról azt hinnék az emberek, hogy itt már 'gömbölyödünk' úgymond 'lefelé'?

 

gömbölyödünk lefelé?

 

 

 

 

 

Előzmény: noway (1037)