Épp keresgélek egy növényről mindenfélét, közben találtam a parlagfűről. Szerintem érdekes elolvasni.


"A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) a felmelegedés miatt lett tömeges (özönnövény) hazánkban?

Ez a rendkívül kellemetlen, allergiát okozó gyomnövény Észak-Amerikából került Európába különböző mezőgazdaságitermény-szállítmányokkal. Magyarországon már 1888-ban megjelent, de igazán csak 1920 után kezdett a Dunántúlon elszaporodni. Rohamos invázióját a második világháború utáni időszakokból írják le, amikor a mezőgazdasági termékek szállításának útvonalai mentén terjedt el. Ma már hazánk valamennyi fontosabb termesztett növénykultúrájában előfordul, de a legtöbb gondot a kapáskultúrákban (napraforgó) okozza.

Gyors terjedésére jellemző, hogy országos átlagborításával 1950-ben még csak a 21. helyen állt, míg 1997-re már az első helyre került. Az utolsó tíz évben továbbterjedése robbanásszerű volt. Mi ennek az oka?

Hőigénye valóban nagy, ami országos viszonylatban befolyásolhatta terjedési sebességét. Nagy maghozamát a 26/32 °C alternáló hőmérséklet biztosítja, ami hazai viszonyok között gyakori. Mély gyökérzetével a szélsőségesen száraz talajokban is kiválóan megél. A (…) gyomok terjedését elősegítő biológiai tulajdonságok szinte mindegyikével rendelkezik. Terméshozama 3–4 ezer növényegyedenként. Az Egyesült Államokban is háromezer az átlagos termésszám. Terméseik a talajban sokáig életképesek maradnak. Kísérletekkel bizonyították, hogy a talajok mélyebb rétegeiben lévők 30–40 év után is kicsíráznak. A talajfelszínre kerülők (parlagokon) is csak 4–5 év után veszítik el csírázóképességüket. Így óriási magtartalékai képződnek a talajokban.

Termései természetes körülmények között legfeljebb a szél segítségével terjednek néhány méteres távolságra. Legnagyobb jelentősége az ember általi terjesztésnek van. Leginkább fertőzött vetőmaggal, mezőgazdasági gépekkel (kombájn) és egyéb járművekkel hurcolódik szét. A vele táplálkozó madarak is terjesztik és kis termésfogaival az állatok szőrébe is tapadhat.

A parlagfű a bolygatott, nyílt élőhelyek növénye. Ahol üres talajfelszín képződik (parlagok, építkezések, földmunkák), azonnal elszaporodik. Állandóan ott van jelen, ahol a termőtalaj rendszeresen bolygatott, művelt. Nagy fényigénye miatt a magasabb növésű termesztett növények állományainak általában a szélén tömeges, mert zárt társulásokban az árnyékolás növekedését gátolja. Másutt összefüggő állományokat alkot. Nem művelt tarlóban is igen nagy térfoglalással lehet jelen.

Allelopátiás hatása is kiemelkedő. Érdekes, hogy ahol először jelenik meg, rendkívül nagy versenyképességével (erős kompetíciós erejű) a környezetében lévő fajokat elnyomja.

A gyomirtószerekre érzékeny ugyan, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai is. Mivel kelése folyamatos, a későbbi, ún. utánkelések a herbicidek hatásait kikerülik.

A fent elmondottakból látszik, hogy a parlagfű rohamos terjedésének oka a viszonylag magasabb hazai klíma és a pipacshoz hasonló szaporodásbiológiai jellemzői."


(A cikk a kaszálással fejeződik be, így ezt nem másoltam ide inkább... Mindenesetre a teljes változat itt van: [link1)